ÁÁÁÁ, de már alig emlékszem valamire, nagyon rég vót. A nyolcvanas években rengeteget szerepelt a különböző médiákban, nagyon fel volt kapva, rengeteg interjút adott, sok koncertjét közvetítették, stb., sőt irodalmi folyóiratokban is publikált, pl. Jelenkor, Új Írás, Alföld. Nagy barátságban volt Pilinszky János költővel,

vele több interjút is készített, ezek megjelentek.

Szóval, mindezekből kiderült számomra, hogy jófej, nyitott minden irányban. De mondom, ezek már csak halvány emlékek. Egyébként is zsenigyereknek kiáltották ki,

persze nem alaptalanul.

Biztos jobban játszott fiatalabb korában klasszikusokat, később modernebb dolgokkal is foglalkozott. Emiatt is szeretem, hogy nem beszűkült, mint a legtöbb előadó. A szombathelyi Bartók Fesztiválra is meghívják minden évben, ott kurzusokat is tart.

Ennél többet nemigen tudok róla, nem kísérem figyelemmel már régóta a magyar zenei életet, ill. a modern kortárs zenére azért odafigyelek, ha valami megérint belőle.

Klasszikusok közül sokat szeretek, de talán elsőként Bach-ot, Chopin-t, Debussy-t, Ravel-t, Wagner-t, Mahler-t, az oroszok közül Prokofjev-et, Sztavinszkij-t, de a norvég Graig-et is (lehet, hogy nem jól írtam a nevét). Magyarok közül Bartók és a modernebb vonal (Ligeti, Eötvös, Kurtág).

Az az igazság, hogy ma már nem hallgatok klasszikusokat úgy direkte, mert annyi más zenei műfaj van amit imádok még, ezek könnyebb kategóriák, mint jazz, blues,

pop-rock, alternatív zene, népzene stb. Úgyhogy inkább ilyeneket.