Üdv!

Sógórnőm a Tesco-ban képes egy órahosszát eltölteni a sorokban. Az indok: mikor megvásárlok valamit átnézem melyikben mi van és kiszámolom, hogy mivel járok a legjobban. Ez így önnmagában szerintem okos gondolat, én is eltöltök vele egy kis időt, ha olyasmit veszek, amit nem ismerek vagy nem rutinból vásárlok, de lássunk egy szemléletes példát, amikor sógornőm vásárol: WC papír. Ebből ugye meg kell nézni, milyen az anyaga, milyen a szine, milyen a mintája, milyen hosszú [:)], vannak-e rajta virágok, esetleg más érdekesség, milyen papírból van, hány rétegű, milyen illata van, azért a csomagolása se legyen csúnya és mennyire jönne ki egy guriga belőle. Ezt minden egyes WC papírnál végignyálazza, ami azért egy multiban nemkevés, aztán a sor végén összegzi a látottakat és kalkulál. A végén leemel a polcról egy hatos vagy nyolcas csomagot és büszkén, félmosojjal tolja a kocsit a következő sorba, miközben lesajnálóan néz az oktalan vásárlókra, akik csak úgy mohón lekapják az első pakkot és bevágják a kosarukba! :))

Akkor már a ruhákat és a kajákat el sem mondom! Ha elhangzik a mondat: "...beszaladok, kell pár dolog..." - az minimum 4 óra hossza!

Ja és még egy kis adalék: A kasszánál rendszeresen rájön, hogy amit a kosarába rakott az meghaladja a pénztárcája kapacitását, így egy félórás gyötrődés után kirakja mondjuk azt a két befőttet, amiből nemtudott választani, így mindkettőt megvette volna... :)

Sokkal egyszerűbb lenne azt mondani, hogy őrülten élvezi a vásárlást, nem!? :))