> A számítógép-programozó tíz év után megunja a monoton

> munkát, és elköltözik Tasmániába, az Isten háta mögé.

> Teljesen egyedül él, kéthetente egyszer jön a posta, ételért is

> csak hetente egyszer jár be a távoli városba. Három hónap múlva

> az egyik este kopognak, belép egy nagydarab szakállas ember, és

> azt mondja:

> - Helló, Joe vagyok a szomszéd, itt lakom 10 km-re, a hegy másik

> oldalán. Szombaton bulit rendezek, gyere el.

> -Rendben, köszönöm - feleli a programozó - úgyis ideje

> megismerkednem a helyiekkel.

> - Akkor viszlát szombat este - mondja Joe. A programozó kikíséri.

> Joe visszafordul az ajtóban:

> - De azt még el kell mondanom, hogy ezeken a bulikon elég nagy

> ivászat szokott lenni.

> - Ó, az nem baj, bírom én a piát.

> - Szinte biztos, hogy verekedés is lesz ám.

> - Ó, én általában elég jól kijövök mindenkivel.

> - És még valami - mondja Joe. - Kemény szex is szokott lenni.

> - Azt se bánom - válaszol a programozó. - Már három hónapja

> élek itt egyedül. Jut eszembe, hogyan öltözzek?

> - Az mindegy, csak mi ketten leszünk.