A magyarok hazahívnák a katonákat Most a legmagasabb az USA iraki akcióját ellenzők aránya 2004. június 30. 19:53 MNO A magyarok 79 százaléka helyeselné, ha a magyar csapatokat a közeli jövőben visszavonnák Irakból - derül ki a Gallup júniusi felméréséből. A megkérdezettek 40 százaléka szerint a magyar katonai jelenlét fenntartásának ellentételezése az USA által felajánlott gazdasági segítség. Ezt a többség morálisan elfogadhatatlannak tartja. ... A többség szerint érdekből szállta meg az USA Irakot Az összes megkérdezett mindössze 13 százaléka helyesli az amerikai katonai szerepvállalást. A magyar válaszadók túlnyomó többsége az amerikai érdekek védelmét (is) látja az iraki megszállásban, és változatlanul mindössze 15 százalék hiszi azt, hogy a katonai beavatkozást a terrorizmus elleni küzdelem tette elkerülhetetlenné. 45 százalék szerint a megszállás oka és célja kizárólag az amerikai érdekekben keresendő. (A megkérdezettek 17 százaléka nem tudott vagy nem akart e kérdésre válaszolni). A válaszadók 63 százaléka ellenzi a magyar katonák iraki szerepvállalását, és alig több mint negyede (26 százalék) támogatja. (Szeptemberben 67, áprilisban 68 százalék volt az ellenzők aránya.) Az emberek 39 százaléka gondolja úgy, hogy iraki szerepvállalásunk legfeljebb minimális biztonsági kockázatot jelent az országra nézve. 33 százalék van azon a véleményen, hogy a kockázat jelentős ugyan, de elviselhető. (Április óta hét százalékkal nőtt azok aránya, akik a kockázatot elviselhetőnek érzik.)13 százalék szerint ez a kockázat kifejezetten nagy, 6 százalék szerint pedig vállalhatatlan. (9 százalék nem válaszolt érdemben e kérdésre) A többség a magyar egységek kivonását szeretné A magyarok 79 százaléka helyeselné, ha a csapatokat a "közeli jövőben" visszavonnák Irakból (ez két százalékkal több, mint áprilisban, amikor 77 mondta ugyanezt), és 14 százalék ellenezné. A hazahívást sürgetők 76 százaléka van az azonnali csapatkivonás mellett, ami a teljes népesség körülbelül 61 százalékát jelenti. A megkérdezettek 23 százaléka szerint a magyar csapatok jelenléte ilyen körülmények között, tehát magyar áldozatok árán is, indokolható. (Ennél csupán 3 százalékponttal többen, 26 százaléknyian helyeslik a magyar szerepvállalást általában.) Viszont közel egynegyede a beavatkozást helyeslőknek nem tartja indokolnak a katonai jelentlét fenntartását. A részvételt eleve ellenzők között a döntő többség nem tartja indokolhatónak a katonák további maradását, és mindössze 9 százalékuk gondolja, hogy ilyen veszélyes körülmények között is indokolható lehet a mandátum kitöltése. Morálisan nem elfogadható az "ellentételezés" Medgyessy Péter washingtoni látogatásán ígéretet tett arra, hogy a magyar katonák kitöltik a december 31-ig szóló mandátumukat, az amerikai elnök pedig az infrastruktúra fejlesztését segítő gazdasági támogatást helyezett kilátásba hazánk számára. A magyarok 40 százaléka feltételezi, hogy a kapott gazdasági segítség a magyar katonai jelenlét fenntartásának valamiféle ellentételezése lenne, tehát a csapatok Irakban hagyása az előnyök megszerzése érdekében történt. A magyarok 29 százaléka szerint nincs összefüggés a két dolog között, míg 30 százalék nem tudott véleményt nyilvánítani a kérdésben. Arra a kérdésre, hogy Amennyiben a kontingens Irakban maradása hátterében inkább a kilátásba helyezett gazdasági támogatás megszerzése áll, Ön mennyire tartja ezt morálisan elfogadhatónak?, a válaszadók 31 százaléka „egyáltalán nem”-mel, 26 százaléka pedig „inkább nem”-mel válaszolt.