Az, hogy direkttermő nem egy fajtacsoportra utaló elnevezés? Az, hogy oltvány vagy sima dugvány, gyökérsarj az egy dolog. Minden fajta szaporítható, termeszthető saját gyökerén.Homokon nem bajlódnak oltványokkal. Ahol nincs filoxera ott nem kell rezisztens alanyra oltani(ami nem direkttermő, csak rezisztens, észak-amerikából származó fajok)A direkttermő fajok Vitis labrusca származékok közül kerülnek ki a eurázsiai Vitis vinifera fajtákkal szemben. A filoxera kötött, masszív talajokon fenyeget csak
(a direkktermők a magasabb pektintartalommal járó magasabb metilalkohol kihozatal miatt nem ajánlottak vörösbor előállítására valamint a rájuk jellemző pézsmaíz sem előnyös a minőségi bortermelés esetében. Viszont nagyon jó rezisztencia forrásnak tekinthetők a nemesítés során.Pl. Zalagyöngye és a Bianca is direkttermő fajtából nemesített. Meg még ezernyi másik. A direkttermőség arra utal, hogy az egyéves vesszőkön már termés jelentkezik.
Megnéztem a képet ismételten, elbizonytalanított. Bár már nagyon régen nem láttam filoxérás tüneteket. A felszívódó szerek logikusan következtetve minden szívogató kártevő ellen hathatós kellene hogy legyenek. Mégis külön szercsoportot fejlesztettek ellenük, ami ráadásul speciális hatásmechanizmussal (streilitást okoz, vagy blokkolja a kikelt egyedek fejlődését) rendelkezik.Tették ezt azért mert a nevezett szerek az atkák természetes ellenségeit is pusztítják, így végül az atkák felszaporodásához vezetnek. Dísznövényen már bi58 vagy unifosz is bevált. Szőlőn általában a gubacsatkával találkozni (bár annak a gubacsai talán kevésbé szabályosak és talán szöszösebbek is)
az ellen ált. spec atkaölő a járatos. (pl. MITAC, Flumite, Neoron, Danitol,Nissorun stb-stb) bár a kén is gyéríti őket. Igazából túl nagy kárt nem okoznak. Rügypattanás előtt téli hígítású mészkénlé vagy 5%báriumpoliszulfid (asszem ezt kivonták) volt javasolt.