Sziasztok!

Találtam a gépemben még egy útikönyvből kibogarászott paradicsom-sűrítményt.
Mit tesz az emberrel, ha vissza kell vinni a könyvtárba a könyvet...

Gömör-Szepesi Érchegység
(Szlovák Paradicsom, Slovensky raj)

Ez a terület vitathatatlanul a Kárpát-medence legszebb tájai közé tartozik.
Ezt a területet, amely mindössze 142 négyzetkilométeres, a régi magyar leíró földrajzból
Gömör-Szepesi Érchegység néven ismerhetjük. Turisztikailag 1918-ig erről a vidékről legfeljebb Sztracena-Dobsina környékét jegyezték.

A bizarr, karsztos geológiai alakzat az ősfenyvesek illatában és az alpesi meg kárpáti flóra teljes pompájában temérdek kristálytiszta vízfolyást, csermelyt, patakot, zúgót, zuhatagot, sőt több tavat rejt a mélyén. Területe kisebb, mint Budapesté…
A helyi rendellenes mikroklíma életben tartja a havasi gyopárt, a természetvédelem oltalmában együtt él itt a medve, a hiúz, a farkas és az ember.
(Megtalálható még: 1950 féle lepke, a pataki pisztráng, angolna, köviponty, szalamandrák, keresztes vipera, sasok, sólymok, ölyvek, zergék, őzek, szarvasok, vaddisznók, vadmacskák.)
A legmagasabb vízesés 60 méterről zúdul le, ezer méter feletti csúcsból 21-et találunk.
A gyalog végigjárható kanyonok némelyike százötven-kétszáz méteres falak között húzódik és helyenként egy (!) méter széles.
E varázslatos világban a relatív szintkülönbség 723 m, ami nem csupán szédítő látványossággal, de rendkívül kemény túrákkal szolgál.

A szakadékok, szurdok sorozatán, a napi túrán leküzdött szintkülönbség halmozott mértéke
elérheti az ezer métert , s egyaránt van benne meredek hegyoldali ösvény, szurdokjárás, sziklamászás, vízesés-kapaszkodó- igaz lánc segítségével, fatörzs- és doronglétrahídon, olykor 50-100 méteres vaslétrákon. Télen alpinista felszereléssel, jégcsákánnyal járható…

A Szlovák Paradicsom nem üdülőhely, hanem szigorúan védett Nemzeti Park, rezervátum.

A jelzett utakról letérni tilos! Indulás előtt tanácsos a Hegyi Szolgálatnál érdeklődni a terep járhatóságáról. Induláskor ajánlatos a szálláson a turistakönyvbe beírni túránk útvonalát.
A bajba jutottaknak mindenki köteles azonnal segíteni, vagy segítséget kérni másoktól…

Kizárólag felfelé szabad menni: - a Suchá Belá kanyonban (5725, 8 Z),
- a Klástorská roklinán (5726,15 Z),
- a Zelena dolinán (8785, 15 Z),
- a Mali Kisel-en (2829/b, 18 M), Kiselen…,
- a Sokolina dolinán (8741, 25 Z),
- a Piecky (Biela) dolinán (8741, 7 Z),
- a Velky Sokol – Kamená vráta- Róthová roklinán (8772, 4 Z),
- a Zejmarská roklinán (8769, 58 Z)

Menet közben kizárólag előre és a lábunk elé nézzünk! Csakis szilárd, száraz talajon állva, megállva gyönyörködjünk a tájban! Mindkét kezünk szabad legyen!
Veszélyes a doronglétrahíd. Ha egy kicsit vizes, nagyon csúszik. A legveszélyesebb a sziklához támasztott ferde, rovátkált fatörzshíd. (Megoldás: négykézláb technika, és egymás segítése. Elől-hátul ügyes ember.) Rendkívüli figyelmet követelnek az egymásra torlódott uszadékfákból álló torlaszok. Könnyen közéjük szorul a láb, stb. A sápadt arc, a lábreszketés, a bizonytalan mozdulatok a FÁRADTSÁG jelei, olyankor: PIHENJÜNK