Mindenki a saját veszteségét tartja a legnagyobb tragédiának. Számos országot lehet mondani, amik arányában vagy lakosságszámban sokkal nagyobb veszteséget szenvedtek. Ettől persze Magyarország vesztesége nem lesz kisebb.

A közelmúltban hasonlóan élték meg a szerbek Jugoszlávia felbomlását, őket még ki is ebrudalták Koszovóból és Horvátországból.

Kelet-Poroszországban egy fia német nem maradt 1945 után.

Lengyelországot egyszerűen eltolták 200 km-rel nyugatra.

A Szovjetunió felbomlása után az oroszok jóval nagyobb területeket vesztettek mint Magyarország 1920-ban, illetve vagy 50 millió orosz került idegen uralom alá.

Az örmények csak a távolból nézegethetik az Ararát hegyét, ugyanis az Törökországban maradt.

A görögök az I. Világháború után megpróbálták visszafoglalni a régi bizánci területeket, de csődöt mondtak, s még az Égei-tenger keleti partvidékét is ki kellett üríteniük, pedig ott 3000 éve laknak görögök.

A nagy gyarmattartó országok birodalmuk legnagyobb kiterjedésének 5-10%-ra szorultak vissza, s mégsem búslakodnak, pedig hány ember harcolt és halt meg azokért a birodalmakért az évszázadok során.

A magyarok még viszonylag jól jártak Trianonnal. Nem kergették tömegesen ki őket szülőföldjükről, (bár voltak szörnyű atrocitások) az anyaország ott maradt a közelben, s ma egyre szorosabbak a kapcsolataink. lassan a határok is eltünnek, Szlovákia már most velünk együtt az EU tagja, s pár éven belül Románia is az lesz. Közös pénzünk lesz, s ahogy belépünk a Schengeni-övezetbe, a határok is megszünnek közöttünk.

Én például már most azon gondolkodom, hogy átviszem a vállalkozásom székhelyét Felvidékre, s akkor a felét sem fogom adózni mint most.