emmerich leadta a szertárban dean devlint, meg a tehénlepény-zűrhajókat; hidegháborús parafilmek és japán gumimonszterek után most aigner szilárdtól merített ihletet. ránk szakad az ég, sóadagjától megfosztva sztrájkba lép a golf áramlat, hip-hop deres lesz sam bácsi bajsza. látványorgiát kínál ez a film, hurrikánból, rianásból és szökőárból már máskor is kivettük részünket, de a mexikó határát döngető illegális bevándorló amerikaikhoz fogható speciális effektust eleddig még nem pipáltam: el is ámultam szépen. eztán fel sem tűnt, hogy dennis quaid félvállról veszi a sarkvidéki klímát, s másfél nap alatt átkocog washingtonból new yorkba, s még csak cserepes se lesz a szája! mellékes. örültem nagyon, hogy macsóhimnuszt zengő koszostrikós hősöktől, s trendi-elnököktől megkímélt ez a film: az önjelölt hősök megfagynak brooklynban, az elnök pedig inkább a feleségével csacsog, nem mint országot, meg sugárhajtású repülőgépet kormányoz. patrióta nézeteket politikai szatírára cserélik (lásd mexikó), túláradó érzelmeket csupán a családmoralizációs testlapogatásokban találtam. belefér.

1o/8