"Alapvető tévedésben vagy. Nem nekem Holocaust, hanem nekünk, "

Nem értem.
Kérdés: a saját szüleim elvesztése nem fájhat jobban nekem, mint bárki másnak?

"Én személy szerint sajnálom, hogy 84 év nem volt neked elég feldolgozni a trianoni országcsonkítást."
Mint ahogy -joggal- nem volt elég hatvan év a holokauszt feldolgozásához sem. A veszteség feldologzásához semennyi idő nem elég.

"Szerencsére lassan-lassan minden volt kedvezményezett ország tagja lesz az EU-nak, valamikor még talán Szerbia is, és akkor megszűnnek a határok, Te is megnyugodhatsz. "

A csatlakozás valóban némileg megold dolgokat. De addig még nekem újra és ujra útlevelet kell csináltatnom a rokonlátogatáshoz:(

Az EU csatlakozás viszont nem törli el az elmult 80 év veszteségét. Történelmünk része marad ugyanugy mint a holokauszt. Amelyért ugyanugy nem vagyok felelős, mint Te Trianonért. Mégis lelkünkben hordozzuk a gyötrelmes emlékeket.
Fejet hajtunk az áldozatok elött! Tegyük ezt MINDEN magyar áldozat előtt!!!!! Legyen az Trianon, holokauszt, don kanyar, kitelepítés.