Kedves Imen,
nagyon szépen köszönöm az alapos választ :)
Mikor elküldtem a hozzászólást, az jutott eszembe, hogy nem szép dolog csak így odavetni egy kérdést, esetleg tiszteletlennek tűnhet szándékom ellenére is... ezért külön jólesett olvasni gondossággal megfogalmazott válaszod.
Azt hiszem értem miről szólsz, magam a hindu tradíciót gyakorlom, ott egyes szanszkrt nyelvű mantrák jelentik ezeket a kötött szövegű imákat. Bár a szöveg kötött, mégis úgy vélem a hozzá kapcsolódó érzések, a "szöveg értelmében való elmélyedés" különböző lehet, ez persze nem baj. Csak azt jelenti, vannak még távlatok. Ahogy a könyörülettel kapcsolatban is írod: egészen más ez elméletként olvasva, vagy az életünkben megtapasztalni, megélni azt a sokszoros isteni könyörületet. Így aztán - bár a formák egyszerűen tanulhatók - a komoly "feladat" azt élettel, valódi tartalommal megtölteni. Talán éppen ez az ilyen imaformula egyik szépsége...
Emellett érzem fontosnak magyarul is megfogalmazni mindazt ami elmondható - tudván, hogy a szavak esetlegesek, s nem érhetnek fel Istenhez. Hiszen végsősoron ő hallgat ide, s nem az én szavam hallatszik oda.
Üdv:
acsd