A napsugár

A napsugár, ha vidáman ébred

beköszön az ablakon

Felhőtlen tiszta arccal

mosolyog az ágyamon

Jó reggelt kívánok – mondja

s nevetve szemembe néz

Gyerünk gyorsan, ugorj az ágyból

vigyázz, hogy el ne késs

A tükör szélén táncra perdül

kibontja sok színét

S a szobám falát körbejárja

szivárványt szórva szét

A porszemek életre kelnek

s levegő felpezseg

s valahogy minden arra vár

hogy én talpon legyek

Ó, napsugár, ó, napsugár

én szeretlek nagyon

Jöjj el hozzám minden hajnalon

Ó, napsugár, ó, napsugár

én szeretlek nagyon

Olyan jó lenne, ha így kezdődne

minden új napom

Ha reggel, mikor felébredek

kinn zuhog az eső

Semmi kedvem sincs felkelni

azt hiszem ez érthető

Ha borús felhők lógnak az égen

az ágyból kimászni kár

De egész más, ha már korán reggel

mosolyog a napsugár

Ó, napsugár, ó, napsugár…