Kedves Isr!

Az Ige értelmezésénél nem szabad az időből és térből gondolkodni, mert az Ige maga az Isten, és ő téren és időn kívül van, annak ellenére, hogy egyszer az idő kereteit is magára vette, amikor az Ige testté lett. (…jóllehet munkáit a világ megalapításától kezdve bevégezte.(Zsid 4,3)

Van egy példázata Jézusnak, ami a szent történelem győzteseit mutatja be. Azokat, akik a sok meghívott közül végül a menny polgáraivá lesznek:

Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, a mely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta.
35. Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem;

36. Mezítelen voltam, és megruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.

37. Akkor felelnek majd néki az igazak, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna? vagy szomjúhoztál, és innod adtunk volna?

38. És mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna? vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna?

39. Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna?

39. És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, a mennyiben megcselekedtétek eggyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg. (Mt 25)

Itt egy csomó munkára hivatkozik a király, amit (látszólag) nem Ő, hanem az igazak végeztek.
Más helyen így áll: " 1Kor 3,9 Mert Isten munkatársai vagyunk: Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok.

Az Úr az Ő népét használja az ember újjáteremtéséhez segítségül. Ember fiának, vagy Isten fiának/fiainak nevezte magát, és mind azokat, akik az övéi. Általuk jön el, mint tolvaj váratlanul,és a szívek belső rejtett indulatait felszínre hozza. ( „9. Betörnek a városba, futkároznak a kőfalon, felhágnak a házakra, betörnek az ablakokon, mint a tolvaj.

10. Reszket előttök a föld, és megrendülnek az egek; a nap és hold elsötétednek, a csillagok is bevonják fényöket.

11. És megzendül az Úrnak szava az ő serege előtt, mert felette nagy az ő tábora; mert hatalmas az ő rendeletének végrehajtója. Bizony nagy az Úrnak napja és igen rettenetes! Ki állhatja ki azt?”)

A fenti Igék is belső jelentéssel bírnak. A fogoly Isten előtt az, aki a fogházakban a különböző egyházak dogmarendszereinek fogságában ül azt gondolva, hogy az az Igazság letéteményese. Ott börtönkoszt van tehát éhezik. Mezítelen, és beteg lelkileg, ha menekül - felismerve helyzetét, olyan mint a hazátlan jövevény. Ilyen állapotot jövendölt Jézus az Ő második eljövetele előtt (mint Nóé napjaiban, amikoris Isten megbánta, hogy az embert teremtette.) A megtévesztett gondtalanok nyugalmára olyan az Igazság eljövetele, mint az özönvíz. Beborul az addig világosnak hitt ég, romba dönt minden addigi elképzelést, és választani kell. A felismerés - van amikor már késő, és a gonosz tanítások, és azok hamis hasznaitól, és azok szeretetétől már nem tud megválni az ember. Ezt jelenti az Úr napjának eljövetele. Noé az Urat képviseli, mint az egyetlen Igaz. Felesége az egyetemes mennyet mutatja. Három fia, és a bárka három szintje a menny hármas tagozódását, feleségeik, a befogadott „jövevényeket” jelentik. Hogy kívülről szurokkal volt bekenve a bárka, ez jelképezi, hogy a ragadós undorító világ szeretete kívül nyugszik már, és mint tapasztalat távol tartja a víz, vagyis a gonosz világi élet beömlését.
Az Úr figyelmeztet, hogy imádságunkban : „Minden időben kérvén hogy elkerüljétek, amik bekövetkeznek, és megállhassatok az Embernek fia előtt.”

-És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra..." (1. Móz. 1:26) Itt nem az Atya, mint külön Isteni személy és Jézus, mint egy másik Isten diskurzusáról van szó, mint ahogy sokan tévesen gondolják.

Tehát a helyes értelmezés, hogy az Úr az Ő népe bevonásával végzi el a teremtést. A teremtés leírása teljes egészében az ember gonoszból mennyeivé formálásáról, vagy újjáteremtéséről szól.

Üdv: Amet