Kedves Edes,

"vadidegen embereknek szét kellett tennem a lábam..."
Nagyon meg tudlak erteni. Nem az szamit, hogy kit miert kaparnak ki (hu de utalom ezt a szot), hanem a mutet korulmenyei. Igazabol csak az orvosodon es az apolokon stb. mulik, hogy eled meg.
Nekem volt ketto is. (2 elhalt baba)Az elso alkalommal mindenki a leheto legkedvesebben bant velem, s vigyaztak arra, hogy nekem minel kevesebb negativ elmenyem legyen, (pl. fuggonyok, felesleges emberek kikuldese a mutobol, megnyugtato mosoly, a kezem vegig fogta egy noverke, senki sem bamult a labam koze stb.)Semilyen lelki nyoma nem is maradt a mutetnek.
Masodik alkalom: Az elobb felsoroltak ellenkezoje: Fuggony sehol, tomeg a mutoben, ill. kezeloben, sehol egy jo szo, csoportosulas a labam elott, apolok durvak (az egyiket hozzakentem a szekrenyhez)es vegul en zavartam ki a felesleges kozonseget. Nem hogy egy csopp egyutterzes nem volt, de a hatam mogott lekurvaztak, es mivel tudtak ez a masodik AB, azt hittek elo babat vetettem el. Mutet utan vizit: orvos mondja "fel ev mulva ujra probalkozhatunk". A fonover kerdoen ramnez, "csak nem meg akarta tartani?"
Azt hiszem mondanom sem kell, hogy honapokig nem tertem magamhoz az eset utan...