>a Tesco gazdaságos virsli/párizsi (ugyanabból van) kilónként kb. 180 forint, egy kiló hús meg 1000. Na most akkor mennyi hús lehet ebben a virsliben ? Semennyi,
Erdekes logika. Hasonlo modon mennyi fott tarja lehet egy kilo fottarjaban, ha az egyebkent szokasos ara 1400-1800 kozotti, viszont mar egy jo eve lehet rendszeresen kapni 700-1100 kozotti arakon? Es az ugyanott kaphato 1000 koruli felvagottakban meg tobb hus van mint a 800-as fott tarjaban?
Az elelmiszerpiacon _sem_ mukodik hogy amire ketszer annyit irnak az keszer jobb, vagy hogy egyaltalan jobb. A tesco-fele lerakatokban meg vegkepp, ott teljesen ad-hoc alapon adnak csomo mindent olcsobban, akar massziv arejtessel, hogy az a raklap vegre eltunjon, egyszeruen a helyi elado itelete vagy jokedve szerint.
Nem beszelve a vevobecsalogato aruktol, melyeket az ertekuk alatt adnak -- vesztve par szazast a profitbol azon a cikken, mikozben a vevo meg vasarol 20x annyi mindent ugyanott a normal aron, es nem a szomszed boltban teszi ugyanezt.
Szoval abban a parizsiban pont annyi hus van mint az 500 Ft-os tarsaban. Es azzal hogy olcson adjak pont bejatszhatja magat az ertelmes ar/ertek kategoriaba.
>Petike és szerinted melyik a jó virsli? Mert én eddig csak undorítóbbnál undorítóbb ízű virsliket ettem...
Regebben "sajtos pattanos" neven lehetett kapni nagyon finom darabokat. Ma "frankfurti" nev alatt idonkent lehet talani hasonlot. Ugy altalaban a virsli egy nagy lutri, valamennyire meg lehet saccolni kivulrol hogy milyen lehet, de van hogy a legjobb kinezetubol is valami szornyu izu dolog jon ki, maskor meg az ingyenvirsli is meglepoen joizu. [Vagy az ehseg a legjobb fuszer ahogy a mondas is tartja :]
Par eve "vursli" neven volt jol eltalalt olcso sajtos sutovirsli, aztan ahogy a nep rakapott elindultak felfele az arral es le a minoseggel. Ezek a 300 alatti kilos virslik technikai celra egesz jok (pl. belesutni a rantottaba), meg veszkajanak, ha nagyon nem jon be, akkor a macska orommel betermeli. :-) Pontositok, a kilos tombokbol szokott lenni olyan, hogy ket sorban vannak a virslik, meg olyan, ahol vastagabban, tobb mint 3 sorban. Na az utobbi messze kerulendo.
Ami engem jobban erdekelne, tud-e valaki hasznalhato debrecenit? Ezekkel ritkan probalkozom, es az utolso par alkalommal iztelen vacakba sikerult belenyulni.
Kezdem megérteni, hogy gyerekkoromban miért szerettem sokkal jobban a páriszit, szafaládét, krinolint stb... valószinüleg az 50-es, 60-as években még nem ismerték ezt a sok adalékanyagot...
Akortajt 1) fiatal voltal, es 2) ez volt _a_ valasztek. 3.60-as parizsi, meg unnepnapokra gepsonka. Az anyagok amibol keszulnek ugyanazok, illetve a tudomany itt sem all meg, ma lehetne sokkal jobbat is csinalni mint ami kijon, csak valamiert nem tordnek vele. A "valamiert" tobbnyire a vevoi hozzaallasban keresheto: igy is elviszik, akkor miert kene mast csinalni. A prad fo tomeget ugyanaz adja, az izt meg pont a kis mennyisegben belekevert fuszerek befolyasoljak nagyon, meg a rendesen csinat fozes/fustoles. Kb. ugyanannyi koltseggel lehetne sokkal jobbat csinalni meg sokkal rosszabbat is.
