Oszt az alábbi párbeszéd is szemlélteti, hogy a hihedelmek mij mélyen gyökeredzenek.

Már hiányoltam a mítosz felemlegetését, jó hogy nem nékem kellett felelegetnem azt. De ha már szóbakerült az 1x-es irás, ám legyen. Bár ez mostanra olyan téma ami küssé aktualitását vesztette, mert hol vannak az 1x-esen írni tudó őslények.... a hozzájuk illő médiárol nem is beszélve, mert azok ugye nem nagyon szeretik ezen korszerü gyorsan pörkölhetőket.

Azért feleim el kéne ám mélázni azon az 1xü tényen, hogy az audio CD melyet az asztali lejátszókba szántak, az eredeti szándék szerint gyárilag előállítottak. És biza más szerkezetüek, és más optikai tulajdonsággal birnak mint az írottak. Az informácio egy vékony olaminium jobb esetben aranyrétegen helyezkedik el pitek-nek nevezett dudorok vagy gödrög sokasága által, mely a vékony fémezés visszaverési tulajdonságát olybá befolyásolja, hogy nem oda veri a beérkező lézersugár teljes mennyiségét, ahonnan érkezett, hanem szétszórja, ergó, csak egy kis meghatározott
mennyiségét..
Az írott lemezeknél ugye van egy tükröző réteg (marha módon az acryl lemez másik oldalán) és a fej felöli oldalon egy védőréteg alatt olyan anyag, ami az iráskor a meghatározott energiáju lézersugár hatására megváltoztatja törésmutatóját, és ez által hasonló módon (csak kisebb mértékben) fogja a visszavert lézersugár intenzitását megváltoztatni.
A probléma ott vagyon, hogy a CD-playerek zöme olyan elektronikávan van ellátva az olvasófej után, mely a gyári lemezek által produkált jelintenzitás változást preciz modon értelmezik, de az irott lemezek által szolgáltatott jóval kisebbet nem mindig.

Mi a megoldás? Vagy vesz az ember magának egy olyat, ami a gyártó által is bevalott módon képes az irott, hovatovább az ujraírt lemezek olvasására pl. PHILIPS CD 723, oszt lát csodát, meg majd az összes problémára megoldást. (persze volt már olyan, hogy ennek sem tetszett az irott anyag, de érdekes módon egy másik fajtára ugyanolyan sebességgel megirt lemezt gond nélkül elfogadott.

Vagy. A probléma megoldaható ugy is, hogy vesz az ember egy Plextor Prémium irót, oszt azon vagyon ugye gigarec meg powerrec.

No a Gigarec az egy jó durranás, mert az ugye a pitek méretét és a köztük lévő távolságot tudja befolyásolni mind pozitív, mind negatív irányba, persze befolyásolva ezzel a lemez kapacitását is.

No, audiólemeznél értelem szerüen a negativ iányba való operáció nyer értelmet, mert ugye a végeredmény nagyobb pit és nagyobb pit-távolság alkalmat ad a gagyibb elekronikának értelmezni a beérkező jeleket.
Hát mit monnyak? Frenetikus hatása van, már mínusz 5%-nál érezteti a hatását a régebbi lejátszókban.
A másik a powerrec, az az égetés intenzitását lenne hivatott szabályozni, finoman hangolni.
Kitapasztalását azok számmára ajánlom akiknek két anyja és végtelen számú fölösleges lemeze vagyon, és nem bizik az iró saját itélőképességében (merthogy az teszteli irásnál a lemezt, és az optimális energiát bekalibrálja, mely a legnagyobb kontrasztot adja az adott médiánál az adott sebességen)

A többit lehet utánagondolni.... Persze el lehetne mélázni azon, hogy mivan akkor ha 8szögletü piteket akarok égetni, de a nagymester itt látta a technológia végét, durrantott egyet, és kész.