Kezdésnek talán annyit, hogy nézeteimet a Bibliából próbálom meríteni. Olyan hozzászólásokkal, amelyek nem fogadják el ennek az iratgyűjteménynek a tekintélyét, nem tudok, és nem is akarok vitába szállni. A felekezeti összetűzésektől mentes légkört, és az egymást tisztelő hangnemet szükségesnek tartanám… Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal… (Mt. 7:12) De ahogy tetszik a szólásszabadság jegyében…

Bizonyára sokszor átrágott dolgokat érintek, de szükségesnek tartom az átfogó bevezetést. E nélkül nem hiszem, hogy bárki is szükségesnek tartaná az ima lehetőségével való élést.

Mi indítja el az első imákat, miért van szükség imára?

Ádám és Éva, Isten kérésével szembeni engedetlensége nyomán elindította útjára a bűn nevű betegséget. (A bűn mind az, ami az élet, és a szeretet ellen van.) Engedetlenségük utódaikra, így miránk is átöröklődött. Istentől való eltávolodásunknak két súlyos eredménye lett:
1. Elkezdtük pusztítani a teremtett világot körülöttünk, és persze benne önmagunkat is,
2. másrészt, Istentől való eltávolodásunk egyre több sötétséget hozott, és az egyre nagyobb sötétségben egyre kevésbé kezdtük látni utánunk kinyújtott segítő karját. Így kerültünk Tőle olyan messzire, hogy istenképünk teljesen eltorzult, és a szerető Isten helyett, egy bosszúálló, nemtörődöm Istent neveztünk ki teremtőnek.

Jézus ezt a kificamodott istenképet állítja helyre. Minthogy az Isten volt az, a ki Krisztusban megbékéltette magával a világot, nem tulajdonítván nékik az ő bűneiket… (2. Kor. 5:19)
Jézus önfeláldozó szeretete visszavezet bennünket az Atyához, akitől minden jó származik, mint az a segítség is ami visszavezethet Hozzá.

De van egy feltétele annak, hogy Isten segítségét megkapjuk: Bele kell egyeznünk, mivel választási szabadságunkat teljes mértékben tiszteletben tartja. A képlet egyszerű: aki kér, az megkapja, ha a javát vagy mások javát szolgálja. Ezt az Istenhez forduló kérést, illetve felhatalmazást nevezzük imának. Tehát az ima nem más, mint Istennel folytatott beszélgetés.

Ezen a ponton válik fontossá az, hogy Jézus békéltető szolgálata nyomán bizalmunkat elnyeri-e a szeretet újonnan megismert örök Istene. Jézus földi élete során az Atyát mutatta be. Jézus jelleme az Atya jelleméről tanúskodik. Jézus kereszthalála azét volt nélkülözhetetlen, mert:
1. Csak így ismerhette meg újra az ember az Isten szeretetének mélységét,
2. és csak így kezd el e szeretet láttán újra bízni Istenben az ember,
3. és e bizalommal felvértezve végre megkéri, felhatalmazza a mindenható Istent, hogy szabadítsa ki őt a bűn fogságából, hisz önerejéből képtelen erre.

Ez az üdvösség egyetlen útja, Jézus által…