Az iraki háború kulisszatitkai
Bob Woodward könyve máris vihart kavart
2004. április 20. 17:43
Hegyesi Gabriella
Ma került a boltokba Plan of Attack címmel Bob Woodward, a Washington Post legendás újságírójának könyve az iraki háború kulisszatitkairól, amely ellen máris támadásba lendült a Fehér Ház.
Watergate után Irakgate? Ma jelent meg Bob Woodward, a Washington Post legendás újságírójának könyve az iraki háború kulisszatitkairól – írja a Libération washingtoni tudósítója. A Plan of Attack nem pamflet, szerz?je, aki egyébként jó kapcsolatokat ápol a Bush-adminisztrációval, alapos munkát végzett: az ügy 75 szerepl?jével készített interjút, köztük magával az elnökkel is, és részletekbe men?en tárja fel az eseményeket, a tárgyalások kronologikus elbeszélésével.
Ezek alapján kiderül, hogy Bush már 2003 januárjában háborút tervezett Irak ellen, amikor még javában végezték munkájukat az ENSZ fegyverzetellen?rei. Világosan kirajzolódnak a kormány bels? viszonyai is, például az, hogy Colin Powel külügyminiszter és Dick Cheney alelnök gyakorlatilag szóba sem állnak egymással, Donald Rumsfeld védelmi miniszter neokonzervatívokból álló környezetét pedig Powel egyenesen a „Gestapo irodájához” hasonlítja. Aki valóban rossz színben t?nik fel a könyvben, az George Tenet, a CIA igazgatója. Bush 2002 decemberében kért információkat a CIA-t?l az iraki tömegpusztító fegyverekr?l, majd amikor a bemutatott anyagot nem ítélte meggy?z?nek, Tenet megnyugtatta: „Ne aggódjon, betonbiztos gólhelyzet.” Ett?l kezdve Bush biztos volt abban, hogy Szaddam Husszein tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik.
A Fehér Ház máris támadásba lendült Woodward kínos állításai ellen: Condoleezza Rice nemzetbiztonsági f?tanácsadó például kijelentette, hogy a háború terve csak 2003 márciusában merült fel, Powel és Cheney pedig „baráti” viszonyban vannak egymással – írja a Libération.
(Bob Woodward és Carl Bernstein, a Washington Post újságírói robbantották ki a hetvenes években az ún. Watergate-botrányt, amelybe Richard Nixon akkori amerikai elnök belebukott. A szerk.)
Libération