Kedves Petike!

Ettől a hozzászólástól - az evolúcióbiológiával foglalkozóként - égnek állt a hajam, és belső kényszert érzek a reagállásra.(Amúgy Darwin nagyon foroghat a sírjában.)
1./Egy populációban valamilyen tulajdonság elterjedését vagy kiveszését sok tényező befolyásolja, ezek közül csak az egyik, hogy a tulajdonság elönyös-e vagy hátrányos. Egy előnyös tulajdonság is "pillanatok" alatt el tud tűnni a populációból. Ezzel kapcsolatban tudom ajánlani az egyetemeken mindenki által ingyenesen hallgatható kurzusokat, illetve ebben a témában megjelent cikkeket (egy részük az interneten is elérhető), valamint remek könyveket (főleg Szathmáry Eőrs, John Maynard Smith, Ernst Mayr és Richard Dawkins munkáit)
2./A hosszabb élet nem feltétlen előny, mivel a szaporodásra képes életszakasz utáni élet sikeressége csak nagyon közvetett módon hat a küvetkező generációra. Az utódok gondozására az élőlények meghatározott időt szánnak, amitől az élethossz megnövekedésével sem térnek el. Ez az emberre is igaz, harminc éves korra az emberek jó része már saját családdal rendelkezik, a szülők támogatása (néhány kivételes esettől eltekintve) ilyenkor már nem jár evolúciós előnnyel.
Az embereknél az utódszám nem az élethossztól, hanem a társadalmi körülményektől függ.
3./Rengeteg, az egyed számára káros tulajdonság terjedt el az élőlények között az evolúciónak köszönhetően, mivel az evolúció nem az egyed túlélőképességét, hanem az egyed rátermettségét "nézi", valamint nemcsak egyed szinten működik.
Az emberek között nagyon sok olyan dolog terjedt el főleg - de nem kizárólag - a társadalmi elvárások hatására, ami az egyénekre káros (pl.:kölönböző testtorzítások (koponya, száj, nyak, derék, láb, stb.), egyes viselkedésminták (cigaretta, alkohol, kokalevél rágás, stb.), táplálkozás (pacalpörkölt, stb.)).

Üdv:saultestvér