"A lakossági költekezést amúgy sem tudod eltörölni, maximumium késleltetni, de ha késlelteted, akkor előbb utóbb még erősebben jelentkezik. "

Ezt egy kicsit kibontom. Arról van szó, hogy egy olyan nyitott gazdaság esetén, mint a magyar, a lakossági fogyasztás törvényszerűen a megugró költségvetési hiányhoz vezet romló külkereskedelmi mérleg mellett. Ez azért van így mert az emberek elsősorban a tartós fogyasztási cikkeken spórolnak, amely jellemzően külföldi termék. És mihelyt kis pénzhez jutnak, beindul a roham az elhalasztott vásárlások bepótlására.

Viszont a nemzetközi pénzpiacok nem ugyanúgy reagálnak a következő makrogazdasági mutatókat tartalmazó adatsorokra.

Kiegyenlített lakossági fogyasztás:

A év -3.5% -2%
B év -3.5% -2%
C év -3.5% -2%
D év -3.5% -2%

Lakossági fogyasztás visszafogása, majd hirtelen lakossági fogyasztásnövekedés

A év -2% +1%
B év -2% +1%
C év -2% +1%
D év -8% -11%

(A négy éves elméleti adatsorok persze nem véletlen művei, benne van a 4 éves választási ciklikusság.)

Bár tulajdonképpen mindkét adatsor a négy évre tekintve kb. ugyanazt adja, a pénzpiacok mégis a felső változatot részesítik előnyben, míg a második változat pánikhoz, spekulációs támadásokhoz vezethet.

Egyszerűen arról van szó, hogy nehezebb a gazdaságról alkotott pozitív képet felépíteni, mint lerombolni.

Mellesleg pontosan ilyen húzd-meg ereszd-meg politika tette tönkre a Jugoszláv gazdaságot a titói éra végén, illetve azt követően. A gazdasági és politikai következmények meg nagyjából ismeretek.

WNS