"A tanfolyam bárki számára hasznos lehet, aki érzi már, hogy az élet sokkal többet tartogat, mint amit eddig el tudott érni, vagy amit azokkal a módszerekkel elérhet egyáltalán, amikkel eddig próbálkozott"

Vajon mit akarunk elérni? Mire vágyunk még olyan nagyon? Hova rohanunk? Mi lenne, ha csak a magunk természetességével élnénk világunkat, nem túl sokat gondolkodva, erőlködve, küszködve? Hagynánk a dolgokat a természetes medrében folyni? (Vissza a természethez, hurrá, hurrá, hurrá!)

A természeti népek csodálatos összhangban élnek a természettel, az emberi kapcsolatok is harmonikusabbak. Itt az emberek egymásra vannak utalva, és ezért rendkívül összetartók. Ösztönösen jól kezelik a konfliktusokat, és elfogadják a világot olyannak amilyen. Nekik nem kell iskolákban tanulni a pozitív kommunikációt, mint nekünk, városlakóknak. A fejlett országokban a legtöbben a sikerrel, hatalommal, pénzzel, külső adottságokkal azonosítják a boldogságot.

Miért kell önismereti tanfolyamokon kutatnunk, kik vagyunk és miért élünk a világon? Miért van egyre több neurotikus, fóbiás és szenvedélybeteg? Miért uralkodik életünkön a stressz, a frusztráció, a pesszimizmus?

Aki nem rohan, az lemarad. Tanulni kell, a legjobb iskolákban. Kiválóan vizsgázni, nyelveket beszélni. Utazni, világot látni, meghódítani Amerikát és Ázsiát. Szépséget, sikert és önbizalmat sugározni. Gazdag barátot, gyönyörű barátnőt felvonultatni. Szigorúan a trend szerint kell viselkedni, öltözködni és fogyasztani. Habzsolni a legújabb márkákat, legyen az autó, fogkrém vagy joghurt.

Én nem akarok mindennek gondolkodás nélkül bedőlni, mert így nem csak a pénzünket szórjuk szét, de az életüket is elpazaroljuk. Mindenhol a teljesítményorientáltság. A hajsza elkezdődik már kisiskolás korban. A lélek hal el azáltal, hogy elszakadunk a természettől. Az emberek nem törődnek belső dimenziójukkal. Pénzen megvásárolt dolgokkal próbálják betömni a lelkükön tátongó lyukakat. Nem biztos, hogy azok a dolgok az igazán fontosak, amivel nap mint nap teletömik a szemünket és fülünket.

A rohanó, kényszerpályákon mozgó, növekedéskényszeres, ugyanakkor ember- és környezetkárosító hétköznapjaink negatív jeleit naponta tapasztaljuk.

Egy furcsa kérdés, csak magatoknak válaszoljatok:

Tegyük fel, hogy nagyszámú közönség előtt kéne beszédet tartanotok szabad választásotok szerint. Miről beszélnétek?