Kellemes húsvétot kívánok minden elevennek és (fél)holtnak! ;-)

Fel! Támadunk!

Nekem - eddigi tapasztalataim alapján - az a sanda gyanúm, hogy élni (nem cask úgy ímmel-ámmal, hanem Isten igazából ÉLNI) nagyon nehéz.

Ez nem annyira meglepő, ha összehasonlítunk egy autót és egy emberi testet. Utóbbi összehasonlíthatatlanul bonyolultabb, tehát működtetésének, "vezetésének" is sokkal nehezebbnek kell lennie.

Ha autót akarunk vezetni, elmegyünk egy autósiskolába. De kitől tanulhatunk meg élni? Jobb híján leutánozzuk a szüleinket, a tanárainkat, a barátainkat, meg akiket, akikről látunk-hallunk.

És így a mi életünk is olyan lesz, mint az övék.

Mindezt persze nem írtam volna le, ha nem lenne ötletem ahhoz, hogy kitől, mikor és hol lehet élni tanulni, így akit ez érdekel, írjon nekem magában.

Miközben mindenkitől várom, hogy szerinte, mi (vagy mi nem) az élet, és ő kitől tanult, és hogyan sikerül (vagy nem) élnie.