Lovászi Creative Commons License 2004.03.28 0 0 1260
Valamit nem értek. Komolyan. Miért hiszik sokan, hogy a szoptatás tekintetében ugyanúgy működik minden nő?!
A szoptatásnak a mechanikai részén túl van hormonális része is, a tejtermelésért felelős hormon a prolaktin. Ennek a frissen szült nő szervezetében az első 6 hétben, max. 3 hónapig van csúcson a szintje, addig szoptatás nélkül is elősegíti a tejtermelést. (Utána is, de már csak a baba szopása emeli a szintjét.) Van olyan ismerősöm, akinek ez a hormonszint olyan extrém módon magas volt a szervezétebn, hogy a gyermeke 2 éves korában gyógyszerrel kellett elapasztani, és addig napi 2-3 liter (!) tejet termelt. Ha akart, ha nem. Miért olyan nehéz elképzelni, hogy ennek a hormonnak a szintjében is lehetnek különbségek? Miért könnyebb azt elhinni, hogy a teherbeesést elősegítő/támogató hormonok szintje eltérő lehet?
Nem véletlen az sem, hogy 3 hónapos korra alakul ki kb. a kereslet/kínálat rendszere is, hiszen onnantól kezdve a szopás maga az, ami elősegíti a prolaktin termelését. A nagy gyerekeim születésekor ezért is ajánlották a 3 hónapos kortól kezdődő hozzátáplálást, mondván, úgyis csökken a tej mennyisége. Tényleg csökken, ha az ember lánya nem szoptat elég gyakran.
Nyilván a tejmirigyek száma sem egyenlő minden nőben. Van, akinek kevesebb jutott, és van akinek több. Akinek kevesebb jutott, vagy esetleg majdnem semmi, az szvsz akármit csinál sem lesz teje, egyszerűen mert nincs miből.
Nyilván a csúcstejelő ismerősöm, és akinek nincs elegendő tejmirigye a nagy kivétel. De van ilyen. Miért nem lehet ezt elfogadni?!
És akkor még nem is beszéltem a "kisbaba tényezőről", vagyis arról, hogy a baba szopási izomzata nem megfelelő a szopáshoz. Vagy érzi az anyukáján annak feszültségét, és azért nem akar szopni, mert valahol "tudja", hogy a mamájának ez gondot okoz. Ilyen is van. Miért nem lehet ezt is elfogadni?
Sokat agyaltam azon, mit tettem volna, ha nincs egyáltalán tejem. Valószínűleg beszereztem volna egy "szoptanítot", és azon át tápláltam volna a babám szoptatás közben, nem cumisüvegből, de ez az én utam lett volna, és eszem ágában sem lett volna személyeskedő megjegyzéseket tenni arra, aki inkább cumiból etet.
Nem értem azt sem, hogyan keveredik ide az anyatej kontra tápszer dolog, amikor egyáltalán nem kérdéses, hogy a tápszer felér-e az anyatejjel. Nem ér fel. Egy éhes baba viszont enni akar. Lehet persze anyatejet szerezni mástól, én is adtam másoknak. De mi van akkor, ha nem lehet anyatejhez hozzájutni? Legutóbb, amikor adtam el tejet, csak 3 hónapos koráig kaphatta az első tejtesónk, utána neki már nem járt a TB támogatással, kifizetni meg nem tudták. Én így is adtam nekik tovább, de ebben sem vagyunk egyformák. Van, aki inkább a fagyasztóba rakja, majd kiönti, ha lejárt a felhasználhatósági ideje. Most akkor azokat az anyákat is meg kéne szólni, akik megtehetnék, hogy eladjanak tejet, de nem teszik? Áááá, inkább abbahagyom.