"...Autó. Nem vesz el több időt. Nem én szerelem, nem én mosom stb. Pénzbe kerül...."
...azaz időbe, ami a pénz előteremtéséhez kell. Ez kinek több, kinek kevesebb, de mind-mind az állítólagos időnyereséget csökkenti. És esetleg negatívba is fordíthatja.
"...Én tudok összehasonlítani, te nem...."
Ez igaz. Ezért is nem mondtam meg a frankót, hanem csak utaltam rá, hogy árnyaltabb a kép a látszatnál.
"...Az ember nem csak hasznos dolgokat csinál, hanem haszontalanokat is.... Ugye nem akarod hogy boldogtalan legyek?..."
Személyesen: Isten ments!
Általánosan: Örülök, hogy ilyen sok a boldog ember. Esténként elnézve a lakótelepek ablakainak kékes villódzását úgy érzem, itt van már a Kánaán.
"...Én még soha nem hallgattam végig a vonaton értelmetlen beszélgetéseket mobilról...."
Ezer és egyet. Többek között a mobilról. Azokból a beszélgetésekből, amit végighallgattam, leszűrhető volt, hogy az átlagmagyarnak van három-négy dolog fejében:
1. Milyen autó kellene,
2. milyen mobil kellene,
3. dugás és társai,
4. számítógépbaszkurálás.
Na, a mai nap üdítő kivétel volt, három csaj nyelvvizsgákról beszélgetett.
"... közben pedik már rég egyszerű használati tárgy, ami ráadásul olcsóbb mint a vezetékes..."
Ha így lenne, már a villanykapcsolók köré is rítusok fonódtak volna, vagy pedig a mobilok ugyanúgy kimaradnának a reklámokból, mint mondjuk a mosogatószifonok. Abból is van ezerfajta.
Ja, elárulom, hogy irtóra tetszik a motorolának az a kis szétnyitható kavicsa. Annyira, hogy a múlt héten majdnem megvettem. Aztán a végtelen mély szakadék szélén visszarettentem. Gondoltam, onnan nincs visszaút.
"...hogy zuhog az eső mennyivel jobb lenne gyalogolni a locsi-pocsiban, mint beülni abba a száraz autóba...."
Nagyon sok minden kényelmesebb lenne. Például mi a szarért kell a szemetet elvinni a kukáig, mikor az ajtó elé sokkal egyszerűbb lenne kiborítani.
"...Például ma is megbeszéltem a gázszerelővel, hogy mielőtt jönne hozzánk felhív, és akkor én hazamegyek, hogy szerelhessen...."
Ez tíz éve úgy zajlott, hogy az ember megbeszélte a gázszerelővel az időpontot, akkorra odaért ő is, meg a gázszerelő is. Ugyanúgy működött a dolog, csupán egy bonyolult technikai láncszem nem kapott szerepet benne. Mivel ő is és Te is tudtad, hogy felelőséggel tartoztok egymásért, senki nem rúgta fel a megállapodást. Ez ma nem így van. Ma senkivel nem lehet megbeszélni semmit, általános egymás iránti felelőtlenség kormányozza a mindennapi életet. Majd egy perccel előtte eldöntöm és megüzenem mobilon...
"...Ugy vagyok ezzel a sötétzöld maszlaggal mint a homoszexualitással....Nagyon nem szeretem amikor agitálnak, kérkednek vele. ..."
Mi ebben a sötétzöld? Az, hogy eltér attól, amivel az óriásplakátok és a TV agitál és kérkedik, ami a vízcsapból is folyik? Kifejtenéd?
"...az internet is hasonló mint a tv. ...nagyon haszontalan dolgokra is lehet használni. a fórumozás szvsz az utóbbi kategória..."
Ebben teljesen igazad van, magam is látom e gyengeségemet, de már túl késő ellene tenni. És éppen ezért nem szeretném, ha hasonló dolgok árasztanák el az életem, ha kiderülne, hohy az autó, a mobil és még nemtomminek a rabja vagyok...
"...nekem semmi kifogásom az ellen, ha valaki a saját maga ellensége..."
Ez akkora demagóg duma, hogy be kellene keretezni és falra akasztani!
"...vagy éppen gyomorideget kap és már a legvadabb rémképek gyötrik, ha a gyerek késik otthonról..."
Nem kell dramatizálni! Szüleink is kibírták, mi is ki fogjuk bírni. Maholnap akkor fogsz gyomorideget kapni, ha a gyerek nem telefonál tízpercenként. Csak kondicionálás kérdése , hogy ez megtörténjen. Ez a cél? Ráadásul ugyanolyan eséllyel lesz baja, vagy sem.
"...csak az a fura, amikor meg is akarja magyarázni azoknak akik élnek a lehetőségekkel, hogy mekkora hülyeség és felesleges amit tesznek. miközben ő maga éppen fórumozik az indexen.:))..."
Nem, csak megjelenítek egy eltérő álláspontot. Többek között erre is jó az internet. Hogy nem tud ízlés-, vélemény-, vagy akármilyen diktatúra kialakulni. Ha ezt sérelmesnek tartod, ott az Alkotmánybíróság. Az én véleményem egy a sok közül, kisebbségi vélemény, de ugyanolyan értékű, mint a többségiek.