Kedves sec!

Általában nincs vitám, de bizonyos dolgokat pontosítani kellene.

1. Teknősbéka. Mi is a baj vele? Amit leírtál a szó helytelenségére vonatkozóan, csupa igaz állítás, csak semmi közük a nyelvhez. A teknősbéka nyelvi tekintetben kifogástalan szó. Az, hogy zoológiailag hibás, nem befolyásolja a nyelvi értékelését. Ezt te is megállapítottad. A tévedés az, hogy ez nem nyelvi közösséggel, hanem a használat helyével hozható összefüggésben, és akkor sem a szó hibás, hanem a használata, ami nem ugyanaz.

2. A nagy és az optimális különbsége.. Kezdjük azzal, hogy mind a nagy, mind az optimális melléknév, következésképpen a melléknevekre vonatkozó általános szabályok mindkettőre egyaránt vonatkoznak. Ezért lehet az optimális-t fokozni.
Írod:"Lehet, hogy a "szabály" azt mondja, csak az eleve fokozható melléknevek használhatók a viszonylagosság kifejezésére". Mondanál már nekem olyan szabályt, amely a melléknevek valamely kategóriáját kizárja a fokozhatóságból? Nincsenek eleve fokozható és eleve nem fokozható melléknevek. Annál is inkább nincsenek, mert az a morféma, amelyet mi a a fokozás jelének (ragjának) tekintünk, bármely melléknévhez hozzátehető. Sőt, főnévhez is. Próbáld ki! Tehát a feltevésedet az zárja ki, hogy nemlétező szabályra hivatkozol.

Az egész arra utal, hogy a nyelvet kívülről próbálják korlátozni. Nagyon kockázatos bármire, ami a nyelvben létezik, rámondani, hogy helytelen. Például, ha az abszolútum korlátozó szerepét elfogadjuk, akkor az optimális, ideális szavak esetében a többes szám használatát is meg kellene tiltani.

Kis Ádám