Megpróbáltam, de valami miatt nem ment át, de végül is nem írtam benne semmi oylat amit más ne olvashatna, szóval akkor ide is bemásolom:

"Angi kedves,
én válaszolnék, de de az index nem engedi, ezért inkább mailben...

Tudod az az igazság, hogy azért nem szoktan nagyon reagálni a beírásaidra, mert a te történeteddel szemben teljesen védtelen vagyok. Bár nem írtam, de elolvastam a honlapotokat és szinte minden beírást amit te vagy a férjed tett. És egyszerűen csodállak titeket. És őszintén örülök, a kis Virág nagyszerű fejlődéséhez, valóban csodálatos kislány (mellesleg tiszta apja, ha hihetek a fényklépeknek, én még kislányt apjára "ütni" ennyire nem láttam, legalábbis külsőleg!:-))) De a beírásaim soha nem a koraszülöttekre vonatkoznak!



Tudod én általában a normál súllyal időre született babáknál vagyok "otthon" és az ezekkel kapcsolatos emlékekre. Természetesen egy koraszülött esetében szó nem lehet tápszerről, ezt még egy hülye is felfogja, tán még én is. "Az én időmben" egy akkora súllyal született baba mint a kis Virág és szegény kicsi Regina egészen biztosan nem maradt volna életben, még a koraszülött osztályra sem vitték be őket azt hiszem... történetesen mikor a második szülés után egy évvel egészségügyi küreten feküdtem benn a kórházban (1976), akkor jött be egy anyuka, akinél már a második terhesség is korán megindult, adtak neki görcsoldót meg az ágy hátsó lábaI alá raktak egy egy téglát, hogy ne nyomja a baba a méhszájat, de sajnos hajnalban mégis megindult a szülés. Konkrétan emlékszem, hogy a kisbaba élve született 1100 grammal, manapság már vígan megmentik ezeket a kicsi babákat, de akkor egyszerűen és lemondóan berakták egy inkubátorba, aztán reggel közölték az anyával, hogy sajnos nem maradt életben, akkor még semmi PIC meg semmi Czerny meg ilyesmi nem volt, sőt az anyukának az egész szoba a szülésznővel és az ápolókkal az élen azt magyaráza, hogy jobb hogy így történt... AZ AKKORI VISZONYOKAT TEKINTVE talán jobb is. hogy így történt, én is azt mondom. Mert az anyuka fiatal volt és a harmadik terhességét talán ki tudta hordani... és nem volt Dévény meg katona módszer, nem volt semmi!... mindenesetre akkor az volt még a módi, hogy 2500 gramm alatti ujszülöttet nem adtak haza, születhetett akármennyivel, ez volt a választóvonal, most nem tudom mennyi.

Ami a védőnő általi anyatejes beszerzést illeti... tényleg nem tudom mi most a helyzet, attól tartok védőnője válogatja. "Az én időmben" csakis koraszülötteknek járt és csak 3 hónapig. Sőt, akkor az éjszakai szopást is tiltották, mikor mondtam a védőnőnek, hogy a gyerekem - az első, aki még jól szopott és volt is tejem, és még nem vágták fel a mellemet - éjszaka is szopik, akkor engem úgy lebaszott, mint a pengős malacot, hogy mégis hogyan képzeli, ez a gyerek majd kicsattan az egészségtől, ez nem egy koraszülött kis súlyú, ez 3400 grammal született, meg kell szoknia, hogy van éjszaka meg nappal, ha éjszaka sír, adjunk neki teát. (Amúgy ezt vagy 3 nap alatt megszokta...)

A második gyerekemnél meg az volt a helyzet, hogy ott voltam egy 13 hónapossal meg egy ujszülöttel, egy működő mellel - a másikat úgy felvágták, hogy a mellbimbótól indultak és a végén kiderült, hogy egész a mell alatt van a tályog, szóval az összes tejmirigyet átvágták, abban a büdös életben többet nem képződik tej, a másodiknál is csak a fél mellem duzzadt meg időről időre - CSAK ÉPPEN NEM SZOPOTT. Szoptattam volna én egy mellből is, de azért ahhoz a gyerek is kellett vona. De mindig csak kiköpte a mellbimbót, és közben fogyott és egyre sárgább lett. Én fejtem - kézzel - amennyit tudtam, de az a maradék mellem egyre inkább kék-zöld lett a folytonos nyomogatástól, aztán mikor a gyerek 5 hetes lett - kis vézna szerencsétlenség - akkor mondta a gyerekorvos, hogy inkább hagyjam abba, mert a másik mellem is rámehet. Onnantól kezdve kapott tápszert és kezdett hízni.

Úgyhoyg most nem tudom mi van a védőnőt meg az anyetejet illetőleg. A helyzetet még az is bonyolítja, hogy a lányom a szülés előtt egy hónappal ideköltözik a férjével együtt - már munkálkodunk azon, hogy egy elkülönített részt kialakítsunk nekik a házban, duplaággyal, kisággyal, stb - és egész nyáron itt lesznek. És egyszerűen fogalmam sincs, hogy itt ki is a védőnő, ki is a gyerekorvos stb... de gondolom ezt a részét majd a lányom megérdeklődi, végétre is az ő gyereke fog megszületni. Én nagyon nagyon drukkolok, hogy tudjon szoptatni, most éppen egy németországi védőnő taácsát kaptam a szomszédból, aki éppen idehaza volt, miszerint ha azt akaraom, hogy a lányomnak legyen elég teje, akkor igenis feküdje ki a gyerekágyat legalább 4 hétig és szolgáljuk ki, mert szinte minden ezen múlik, mert régen sem véletlenül nevezték gyerekágynak az első 6 hetet, mert akkor a frissenszült anyának teljes pihenésre és ágynyugalomra van szüksége, és a gyerekágy addig tart míg a gyerekágyi folyás - szóval ha ezen múlik akkor nem lesz baj, mert én a lányom seggét is kinyalom, mindent megteszek körülötte, neki csak szoptatnia, pelenkáznia és fürdetnie kell majd - legalábbis így tervezem...

Én nem vagyok szoptatásellenes, lehet hogy ez jön le a beírásaimból, de ez természetesen nem így van, én azzal értek egyet, hogy tegyünk meg mindent AZ ÉSSZERŰSÉG HATÁRAIN BELÜL a szoptatásért, de azért egy gyerek jövőjét nem az határozza meg, hogy az anyja szoptatta-e és mennyi ideig. És bizony kezdek nagyon is egyetérteni Pasával, aki szenvtelenül bár, de bizony az én véleméynemet is mondja. Bár igaza van mamintinek, hogy az ő véleménye nem nagyon illik a kis csipkés békés babatopicba... :-))

Kislányotoknak sok boldogságot, jó egészséget, nektek meg erőt és kitartást, egészséges kisterstvért kívánva
ölel: Aliz"