Ennek a topinak az a címe. hogy "Szoptatás,kitől ne fogadj el tanácsot(?)".
Nos, ebből a szempontból kitűnően be is tölti a célját, hiszen itt főképp olyan emberek szólnak a szoptatásról, aki szvsz bölcsebben tennék, ha nem tennék.

Én magam is szívtam bőven a sebes meg beszakadt mellbimbóval, meg a szülés utáni depresszióval meg egy olyan gyerekkel, aki a tankönyvi mennyiségek dupláját kívánta enni egy hetes korától, és persze anyukámtól kezdve jó sokan mondták is, hogy ugyan, hagyjam már a fenébe, ÉN MEGTETTEM MINDENT, adjak neki tápszer pótlást.
Evvel szemben voltak olyan anyukák, főleg a 2002-es babák anyukái innen, akik közölték velem, hogy NEM TETTEM MEG MINDENT és mondták, hogy mit kéne másként.

Ha engem akkor Alice-szal meg Pasával meg ki tudja még kivel hoz össze a rossz sorsom, akkor valszeg fel is adom, pedig némi plusz erőfeszítéssel (nevezhetjük nyugodtan kínlódásnak is) valóban sikerült eleget tennem a gyerek SZÜKSÉGLETEINEK.
Mert hogy egy percig sem éreztem azt, de főleg nem az első időkben, hogy a szoptatás az rólam szólna vagy úgy egyáltalán bármi valós örömet is okozna nekem.

Viszont: nekem egy elég komplex, immunológiai és emésztőszervi problémával is járó allergiám van.
A terhesség végefelé genetikus, allergológus és gyermekorvos egyaránt felhívta a figyelmemet arra, hogy a gyerek igen komoly allergia kockázattal fog világrajönni és amennyiben az első 4 hónapban BÁRMILYEN tápszert, vagy BÁRMI MÁST adok neki anaytejen kívül, avval kvázi garantálom neki a valós allergiát.
Ugyanis, kedves Kétkedők, a fent említett ORVOSOK (konkrét, hús-vér emberek...) egybehangzóan állították, hogy NINCS a gyereknek saját immunrendszere ezt megelőzően.

És természetesn NEM MÉREG a tápszer, százszor inkább tápszer, mint egy éhes gyerek, de mérhetetlen felelőtlenségnek tartom egy ilyen fórumon/topikon, ahol rendszeresn küzd több tucatnyi kisgyerekes anyuka a szoptatással, a SZOPTATÁSÉRT, azt állítani, hogy nem tud többet az anyatej, mint a tápszer.

Ez a topik szvsz nem azért van, hogy akinek kudarcélménye volt a téma kapcsán, az itt keressen önigazolást, a mások kudarcában.

Hanem hogy az elkedesedtteket (pl. kikezdki) korrektül bíztassa, nem elvitatva a téma fontosságát (ahogy tette vele Maminti!), és megtegyen mindent azért, hogy az utolsó utáni próbát is megtegye mindenki a GYEREKE ÉRDEKÉBEN. És szvsz teljesen más dolog ítélkezni a nem szoptató anyák felett (nemszépdolog) és elvitatni az anyatej fontosságát (felelőtlen dolog)!

Mondhatom, szerencsére, innen valószínűleg senki sem ücsörgött éveken át, minden héten a gyermekallergológiai klinikán.
Nekem ez kijutott, és ezért aztán nekem TÉNYEIM vannak, nem a saját gondolataimra keresek önigazolást.
Tíz éve, többezer allergiás/asztmás/ekcémás gyereken figyelik az összefüggést az anytej vs. nem anyatej vonalon és nyilvánvaló, hogy az anyatejes gyerekek közt sokkal kisebb számmal fordulnak elő ezek a fajta megbetegedések.
Tehát NEM MÍTOSZ, kedves Kétkedők.

És akkor végezetül egy érdekesség, hogy legyen min kiakadni.
Az anyósom nagyon súlyos gyomorfekélyes. Tavaly télen már csak infúzión át volt táplálható, az orvos SEMMI bíztatót nem tudott mondani, mert -mivel a fekély "megette" az anyósom gyomrában az enzimeket - semmi nem maradt meg benne.
Utolsó ötlet gyanánt a belgyógyász orvos (férfi!) megkérdezte az anyósomat, hogy nincs -e véletlenül a környezetében szoptatós nő.
Doki mondta, hogy ne akadjon ki anyós, de kéne szerezni fejt tejet, az az utolsó esélye.
Az anytejben ugyanis megvannak az enzimek is, ezek építik ki a hónapok során a csecsemők gyomrában a táplálék majdani lebontásához szükséges enzimeket.
Belgyógyász orvos, jó ötvenes, NEM LLL aktivista!

Anyósnak fejtem napi 1 deci tejet, egy hét múltán lekerült az infúzióról mert egyre több minden maradt meg benne.
Mára él és tök jól van, felszedett jópár kilót. Nem, nem múlt el a fekélye, nem is fog soha, nem, nem varázszer az anyatje, de az akkori kiritkus, enzimhiányos állapotát ez tette rendbe.

Ja, kipróbáltuk: a HA tápszert kihányta...

Lehet hőzöngeni:)