the driller killer: aszongya egy felirat a film elején, hogy "this film should played loud". ha eleget tettem volna a felszólításnak, tuti begolyóztam volna, s most a város utcáit rónám ködös tekintettel, kezemben hatalmas mobillal, amivel agytumort kívánnék okozni szegény járókelőknek. ha most forgatták volna, kb. így nézne ki ez az urbánus paranoiáról szóló szatírikus horror. míg az amerikai pszichóban a gazdagság unalmába őrült bele a címszereplő, abel ferrara figyelemreméltó debütálásában a pszichózist a nincstelenség, a művészi zsákutca (a címszerepet alakító ferrara képtelen befejezni élete főművét, az amerikai bölényt ábrázoló festményt), ill. az ezekből következő "szarok a világra" mentalitás okozza. az alacsony költségvetés ellenére a fúrós gyilkos ámokfutása rendkívül kifejezőre sikerült, az operatőrnek is bevések egy plusz pontot. a narratíva kissé egyenetlen, a lázadó ifjakról bevágott sokadig montázs már az agyamra ment. ja, ölég hatásos film.