A szerelem csendben jön,
Egyszer lenn, egyszer fönn,
De mindig ajándék!
S nem önön szándék!
Ha keresed, ritkán találod,
Inkább csak álmodod!
Aztán ott van előtted,
Érinteni nem mered, nehogy megöljed!
Becézgeted, dédelgeted
S végül a szívedbe teszed!
Fogalmad nincs mit csinálsz,
Egész nap csak ide-oda járkálsz,
Szeretnél vele lenni mindig,
És szerelmében vakon hinni.....
Oh, ne csillapodj le soha!
De az idő mostoha,
Mit adott két kézzel,
Elfujja egy hideg széllel...
Te meg nézel fel és le
S kérded, mért ment el?