Oké,akkor gondolatmenetem alapja:
Ha az infáció növekszik,akkor a fizetőeszköz árfolyamának változnia kell alapesetben a másik fitezőeszköz inflációjának különbségével.Ha ez nem változik,akkor az lehet az ok,hogy valamilyen okbol kereslet van a piacon az adott fizetőeszköz iránt,ami eltolja az árfolyamot.
Ha az árfolyam a beruházások tolják el,akkor nem okoz gondot az árfolyam eltolodása,hiszen nagy valószínűséggel az importot is el fogja tolni a beruházásként érkező pénz,méghozzá egészségesen(pontosabban a beruházások importarányának figyelembevételével),illetve a beruházások következtében a hatékonyság is javul,amivel a magasabb árfolyamon is nyerségesen lehet müködni.
Ha viszont a magas fogyasztási hitelek fedezeteként érkezik a pénz (gyakorlatilag az állami kiadások nagobbik része ilyen valahol olvastam hogy kb. a 3/4-e személyi kiadás),vagy a lakásvásárlás is ilyen kisebb mértékben.
Na,mondjuk a lakásvásárlásoknál a gazdaság teljesítménye is növekszi,csak éppen aszimetrikusan,hiszen a feldolgozóipar/szolgáltatáson belül fog eltolodni a súlya.Viszont mivel a befolyt pénz végül a többi szektorban is le kell csapodjon,viszont a többi szektor növekedése nem követte az építőipart,ezért ezek alapvetően az imoprtot erősítik.
Agyamban valahogy úgy él ez,hogy a befolyó pénz nagy része az építőipar nagy emberigénye miatt elsősorban növekvő kereset formályában csapodik le,az viszont a fogyasztási cikk gyártás lasabb bövlése miatt exportnövekedést eredményez.

Na,Járai szerepe itt az,hogy a természetes folyamatként jelentkező forintleértékelődést megakadályozta,ennek következtében viszont a beruházi hitelek kamatai lettek magasak(meg minden kamat mellesleg).
.Mivel viszont ez az imoprtnövekmény nem a beruházáok növekedése miatt jött létre,nem is kisért oly hatékonyságnövekedés,ami ezt kompenzálta volna.
Tehát az exportvállalatok poziciója romlott.
Mindez ráadásul azal járt,hogy az országba nem a beruházási,hosszú lekötésű és nem likvid pénz áramlott be,hanem a könnyen pénzé tehető,állampapírokba és betétekbe lerakott pénz.Ez utobbi viszont bárnikor elhagyhatja az országot,jókora károkat okozva.

Mivel járt volna,ha a kamatok alacsonyabbak,nem jön be annyi pénz ?A na,ez lehet a kritikus.Ha alacsony a kamat,akkor nem jön be annyi pénz,amiböl az államadoságot és a lakáshiteleket fedezni lehetett volna.Hitelre viszont szükség van,mivel viszont mo.-n nincs akkora Ft mennyiség,ami ezt kielégítené,ezért az bankjegypérs nélkül szükség van külföldi fizetőeszköz beáramlására.Alacsonyabb árfolyamon kevesebb fizetőeszköz is kielégíti a belső piaci igényeket,de az exportot nem....
hmmmmmm.
alacsonyabb árfolyamon kevesebb pénz is elég a finanszirozáshoz,de kérdés hogy alacsonyabb kamat mennyire csökkenti le a pénzbeáramlást.
Viszont a folyamat elején egyszerűen lehet csökkenteni a forintárfyolamot,mikor még kevesebb valuta van a rendszerben.De ahogy a valuta mennyisége csökken,úgy lesz egyre kisebb a mozgástér,mivel az árfolyam csökkenése lavinaszerű forinteladást eredményez,ami magával rántja az árfolyamot.Ugyanezt megteheti a kamat kismértékű elmozdulása is.
Tehát ezek szek szerint gyakolatilag mostmár nincs jáéktér,a jelenlegi kamatok és a árfolyamok elmozdulása öszeomlaszthatja a forintot.

Konkrét infó:a forint/euró árfolyam nem követte az utobbi években a forint inflációs töbletét sem.
További infóm nincs,mivel a fellelhető adatok alapján ezeket végig kellene számonom,annyi idöm meg nincs.tehát kénytelen vagyok elismerni,hogy érvelésem gyenge lábakon áll.
De mentségemre legyen szolva,hogy számszerű adatokat senki sem közölt.