Mikor a barátaimmal 89-ben kimentünk olaszországba, előre örültünk, milyen finom paradincsákat, és gyümölcsöket fogunk mi ott enni!
Mekkora hasraesés volt!!!!!
Ott már akkor egyenpari volt a piacon, mindegyik tök kerek, hibátlan, RAL mitoménmi számú egyenszínnel.Na ez tuti lesz, ezt nézzétek! felkiáltással nekiestünk --de sz@r volt!Istenem!
Meg az őszibarackok!Kicsattanó kinézet, vízízű valami!
Mivel vadkempingeztünk, egyszer egy őszibarackos mellett vertünk tábort.Le volt szedve a termés, csak annyi volt rajta, ami nem fért bele a szabványba.Na azok!Azok aztán tényleg napérlelte, leveses, finom valamik voltak, de hát azt ugye nem lehet eladni, mert nem pontosan 8 centi átmérőjű!
Iszonyat!
Amíg ki nem jutottam indiába, még a kilencvenes évek elején, itthon ittam és szerettem a mangólevet.Aztán kint ettem mangót.Kábé olyan volt, mintha összehasonlítanád a szilvát a mákostésztával.Semmi köze nem volt a kettőnek egymáshoz.Azóta csak kólát iszom.Arról legalább mindenki egyöntetűen azt mondja, hogy mérgező! :--))
Egyéb, kint evett gyümölcsökről nem is beszélve, de hát Indiában nem is hallottak as ISO-ról, hál istennek, nem is hullanak, mint mi.