Mam,
én az ilyen megmozdulásokra ugyanazt a módszert alkalmaznám, mint általában: lefogni a kezét, és szépen, kissé emelt hangon, nem, nem ütjük meg anyát, tudom, hogy dühös vagy, megértelek, de az ütés nem módszer, inkább mondd mit szeretnél. Minden alkalommal, következetesen, azonnal, amint az akció elkezdődik. Nem azonnali hatást nyújtó módszer, mint mondjuk egy nagy pofon, de biztosan működik.

Továbbá, elgondolkodnék azon, hogy miért csinálja? Miért dühös, miért dühös rád? Én a te esetedben arra gondolnék, hogy Andris már érzi, hogy anya nem teljesen az övé. Ezzel nem sokat lehet kezdeni, ezt neki kell feldolgozni, te annyit tehetsz, hogy ahányszor csak bírod, elmagyarázod, hogy minden látszat ellenére te ugyanúgy szereted őt. Lehet mesélni olyan meséket, ahol az állatmamának sok gyereke van, és milyen jól elvannak, még nem fogja szó szerint érteni, de segíthet a feldolgozásban.
Úgyszintén segíthet, ha este elmeséled neki a napját, beleszőve, hogy megütötted anyát, és ez anyának nem esett jó, és mérges voltál, de hamar megnyugodtál, és máris minden rendben volt, stb....

Lucilla.aki.elméletben.nagyon.tutkó