Nyíl a fehér szekfű, nyíl már az esőbe szerelmes
    nárcisz, nyílnak már a hegyi liliomok.
Nyílik már a leány, rózsák rózsája, s a szívben
    a fiatal vágyak drága virága kihajt.
...Ó ragyogó, zöldfürtü mezők, be hiába nevettek!
    Szebb csokor ő, mint méz-illatu bokraitok

/Meleagros-Babits/