MÉg csak egy valamit...
Az, hogy a testvérek veszekednek az egyáltalán nem baj. Nemigen szeretem ezeket a hasonlatokat, de most kénytelen vagyok: az állaotoknál is az van, hogy az egy alomból való kölykök állandóan vetekszenek egymással, egymáson próbálják ki a karmaikat. Ugyanez van a gyerekeknél is, jobb ha a testvérek először otthon próbálják ki, hogy milyen módon oldják meg a saját kis gyerektársadalmukban a saját kis gyerekproblémáikat... az egykéknél ezért is sokkal problémásabb pl. az ovodába szoktatás... természetesen közbe kell lépni, ha komolyabbra fordul a dolog, meg arra is árgus szemekkel kell fgyelni, nehogy a testvérek közül az egyik is egyeduralomra és terrorra törjön, de nem kell állandóan sírós szemmel járkálni a veszekedő gyerekek között olyan jelszóval, hogy "mit vártok el másoktól, ha még ti testvérek se értitek meg egymást..."

Persze most még nem erről van szó. Szvsz. a legfontosabb, hogy TI ne csináljatok ebből problémát. Testvér születik? Igen. Természetes dolog ez? Igen. Hát akkor?

(Bocs, de szvsz. tök mindegy, hogy a nagyobbik gyerek bemegy-e minden nap a kórházba... lehet vele mindennap telefonon is beszélni... és mi van azokkal a testvérekkel, akiknél az egyik hosszú hónapokra kórházba kerül, és az anyuka KÉNYTELEN vele menni, mert különben kisebb esély lenne a gyógyulásra??? Muszáj mindenből ekkora problémát csinálni?)

Bocs, ha valakit megbántottam volna.