„Nem mindig […] használsz névelőt személynevek előtt.
Csak ha nem figyelsz oda, vagy ha beszéd közben gondolkodsz.”
Nagyon sokszor erősen kontrollált helyzetben is használok (bizonyos) személynevek előtt névelőt. Leginkább azért, mert az ilyen névelőelhagyás beszélt szövegben szerintem erőteljesen modoros. És nem szeretnék ilyen modorosságba belemenni. Írásban valóban ritkább a személynév előtti névelő.