Én nem vagyok szakember. Így képzelem el:

Elöször vegyünk egy zárt rendszert (nincs külkereskedelem, befeketetök, stb.) A pénz közvetítö eszköz az elvégzett munka (bér) és a megtermelt javak között (ár). A pénznek önmagában nincs értéke - a megtermelt javak értékét fejezi ki. Ha ebbe a zárt rendszerbe plusz pénzt nyomunk bele, akkor minden egyes forint arányosan elértéktelenedik. Az állam gyakorlatilag a dolgozóktól elveszi munkájuk ellenértékének egy részét. Erre persze megpróbálja a társadalom visszaállítani az eredeti helyzetet: a dolgozók béremelést követelnek, a termelök pedig árat emelnek. De ezt az átmeneti veszteséget beszopják. Persze némi infláció még jót is tud tenni a gazdaságnak azáltal, hogy az állami megrendelések élénkíthetik a gazdaságot, és elértékteleníti a nem müködö tökét és a haszontalan javakat. De mint tudjuk az állam nem a legkörültekintöbb a közös pénzünk elköltésében, úgyhogy a magas inflációval a korrupt, hozzá nem értö vezetöinkért fizetünk meg. Átmenetileg a nagy közös célok (olimpia, úthálózat kiépítése) is gerjeszthetnek inflációt.

Ha kívülröl teszünk bele ebbe a rendszerbe pénzt, az olyan mintha áruban kapnánk meg, vagy ingyen dolgozna egy hónapig az a kedves ország a magyaroknak. Ez nem gerjesztene inflációt mert megvan a fedezete.

Nem zárt rendszerben sajnos külsö piaci szereplök is le tudják nyúlni a munkánk ellenértékét. Pl. ha veszünk egy olyan befektetöi csoportot (pl. J.P. Morgan), akinek éppenséggel több pénze van, mint a Magyar Nemzeti Banknak, akkor bizonyos határon belül kedvük szerint manipulálhatják a forint árfolyamát (amiben ugye a munkánk ellenértéke és megtermelt javaink értéke fejezödik ki), és ezzel akár több pénzt szívhatnak ki a zsebünkböl, mint az állam a "pénznyomással".