Találtam a komposztálásról egy rövidke leírást is a neten, beteszem ide:
Komposztálás
Szerző: Bihariné dr. Krekó Ilona
A hulladékok között igen magas a háztartási hulladékok aránya. Ezek jelentős része szervesanyag vagy magas szervesanyagtartalmú. A komposztálással történő hasznosítás nemcsak az ártalmatlanítandó hulladékok tömegét, hanem a lerakóhelyek eredeti területigényét is csökkenti. Ugyanakkor ellenőrzött hulladékkezelést is jelent, a komposztált hulladék pedig felhasználható talajjavításra, a talajok tápanyag-utánpótlására, és így visszavezethető a biológiai körforgásba. A jól kezelt komposzt nem ártalmas az egészségre, tehát alkalmas arra, hogy a gyermekek megfigyeljék a szerves anyag hasznosításának ezt a módját, tágabb értelemben az anyag körforgását.
A háztartási hulladék negyede, harmada szerves eredetű. Mennyisége és minősége alapvetően az életmódtól és a fogyasztási szokásoktól függ. A fővárosban és más nagyvárosokban magasabb a szemétbe dobott szerves anyagok aránya, mint a kistelepüléseken. Utóbbiakban a kisállattartás és a hagyományos komposztálás „felvevője” ezeknek. Városi környezetben ma még minimális a szerves hulladék hasznosítása. A kertes beépítésű lakóterületeken gyakori a zöldhulladékok égetése, amelynek során rengeteg szerves anyag megy veszendőbe, és emellett az égetéssel járó füst hosszú időre beborítja a környezetet.
A biológiai hulladékkezelés egyik lehetősége a komposztálás.
A háztartási hulladék – a szemét – szervesanyag-tartalma sokféle. Ide tartoznak a konyhai zöldhulladékok – pl.: a gyümölcs- és zöldséghéj, valamint a kávé- és teazacc, az elhervadt virág, a tojáshéj, a növényi ételmaradék, a kimerült virágföld, sőt még a haj, a növényevő kisállatok forgácsalomja is. A kerti hulladékok: tehát levágott fűkaszálék, gallyapríték, a lehullott lomb, a zöldségágyásból visszamaradt növényi részek, az évelők szárai vagy a felaprított fenyőfa, mind-mind komposztálhatók. Ezzel az eljárással a háztartási hulladék – amit ma a köznyelv egyszerűen szemétnek nevez – 25-30%-a "megtakarítható" a szemétszállítás és a természet számára.
A komposzt (latin eredetű szó, a "compositus", azaz "összetett" szóból ered) annál jobb, minél több szervesanyag-féleségből képződik.
"Komposztnak nevezzük azt a földszerű, sötétbarna színű, magas szervesanyag-tartalmú anyagot, amely szerves hulladékokból, maradványokból, elsősorban mikroorganizmusok tevékenységének hatására jön létre, megfelelő környezeti feltételek mellett (oxigén, nedvességtartalom). A lebontás és az átalakulás eredményeképpen jól irányított körülmények között a talaj humuszanyagaihoz hasonló, nagy molekulájú szerves anyagban gazdag termék képződik." [1]
A komposztképződést befolyásoló tényezők:
A levegő, a levegőzöttség: a komposzt–halom kialakításánál az oxigénellátást biztosítják a nyersanyagokba kevert szerkezetes elemek (szalma, különböző szármaradványok, felaprított fahulladék), a komposztálás folyamán pedig a keverés, az átrakással, és a különböző "szellőztetés".
A víz, a nedvességtartalom: ha kevés a nedvesség, nem indul be, illetve abbamarad a lebomlás, ha sok, akkor kiszorítja a levegőt a részecskék közötti terekből, és a korhadás rothadássá alakul. A mikroorganizmusok tevékenységéhez a kb. 40-50% nedvességtartalom a kedvező.
A tápanyagtartalom nagyon fontos, hiszen minél magasabb a kiindulási anyagokban, annál több lesz a termékben is.
A növényt felépítő kémiai vegyületek különösen a bomlási folyamatok sebességét befolyásolják.
A komposztálásban alkalmazott adalék- és segédanyagok hozzájárulnak a jó minőségű komposzt képződéséhez.
A komposztálás alapanyagai
Az előbbiekben felsorolt háztartási és kerti hulladékok.
· A levelek, lombok gyűjtésénél figyelni kell a nedvességtartalomra. Jól komposztálhatóak a gyümölcsfák lombja, a hársfa, a kőris-, a nyír- és a juharfajok levelei. A bükk, a tölgy, a dió, a gesztenye levelei lassabban bomlanak. A tölgy, a kőris, a nyár levelei sok csersavat tartalmaznak, ezért célszerű meszet adni a komposzthoz.
· A fűnyesedék nedvességtartalma frissen vágva túl nagy (80% feletti), ezért szárítva, vékony rétegben tegyük a komposztba, takarjuk be kevés talajjal!
· A faforgács, a faapríték a szerkezetbiztosítás szempontjából a legfontosabb. Száraz, lassan lebomló, stabil nyers szerves anyag. A C/N (szén/nitrogén) aránya tág. Kedvező hatású a háztartási, konyhai hulladékokhoz keverve, kb. 20-30%-ban.
A komposztanyagok kezelésének "szabályai"
· Minden zöld, illetve szerves hulladékot felaprítva (hüvelykujj nagyságúra) tegyünk a komposztba.
· Gyűjtsük külön edénybe a konyhai zöldhulladékot, s hetente legalább 2-3 alkalommal ürítsük ki.
· Ne tegyünk a komposztba:
- nehezen vagy egyáltalán nem lebomló anyagot, pl.: nejlonzacskót; veszélyes háztartási hulladékot (elhasznált sütőolajat, porszívó gyűjtőzacskóját, ele-met, stb.);
- csontokat - vagy csak kisebb darabokban. Bár magas ásványi tartalmuk jó a komposztnak, nehezen, hosszú ideig bomlanak, és vonzzák a legyeket;
- fertőzött, beteg növényi részeket, mert esetleg továbbfertőzhetünk az innen kikerülő komposztfölddel;
- a húsevő állatok alól kikerülő almot a fertőzésveszély miatt;
- forgalmas utak mellett vágott füvet magas nehézfémtartalma miatt.
· A lehullott lomb lassan komposztálódik, ezért célszerű egyenletesen elosztani, pl.: fűnyesedékkel, konyhai hulladékkal keverve.
· Fahamut kis mennyiségben adagolva, egyszerre legfeljebb 2-3 kg/m3-t adagoljunk bele, szintén jól elkeverve.
· Ételmaradék, romlott étel - bár nitrogénben gazdag -, csak akkor kerüljön a komposzthalomba, ha kósza állatok nem juthatnak hozzá. Húst a legyek miatt semmiképpen se tegyünk bele.
A komposzt élőlényei
· A talajlakó kisállatok: közülük legfontosabbak a gyűrűsférgek, a százlábúak, az ezerlábúak, az ászkák, a pókok. Nélkülözhetetlenek a szerves anyagok lebontásában.
· A mikroorganizmusok igen tevékeny talajlakó szervezetek. Négy nagy csoportjuk - a baktériumok, a gombák, a sugárgombák és az algák - végzi a nyers szerves anyagok lebontását.
· Egyéb kis állatok, például:csigák, gyümölcslegyek is találhatók a komposztban, amelyek azonban nemkívánatosak.
Többféle komposztálási eljárás terjedt el. Például: az ún. prizmákban, a tárolóedényekben történő és a silókomposztálás.
· A prizmás komposztálás esetén a kellő mennyiségben összegyűjtött szerves hulladékot a szabad talajfelszínen kisebb halomba rendezik és úgy érlelik.
· A silókomposztálásnál ugyanakkora helyen, jóval magasabb rétegben helyezik el és érlelik a hulladékot.
· A tároló- és gyűjtőedények több típusa ismert. Készen is lehet vásárolni, de készíteni sem lehetetlen. Készíthetünk acéldrótfonatból, fából, fából és alumínium profilelemekből, hasznosított műanyagból. A komposztáláshoz különböző gépekre és szerszámokra van szükségünk. A kézi és motoros fazúzó- és őrlőgépek a komposztálás sok fontos adalékanyagának előállítására alkalmasak. A szerszámok (vasvilla, lapát, gereblye, öntözőkanna, komposztrosta) a komposzthalom kezelésének nélkülözhetetlen kellékei.
A komposztálás munkaidőigénye nem túl nagy: napi gondozás és ellenőrzés 5 perc/nap; a gyűjtőtartály kiürítése 30-60 perc/2 hét; a siló vagy prizma megkeverése 12 óra/2 hónap; a komposzt felhasználása 2x4-8 óra/év.
A jó minőségű komposzt sokrétűen alkalmazható, az adott célnak megfelelő mennyiségben, bizonyos időnként és módon.
· Zöldségeskertben: humuszellátás, 3-5 kg/m2; minden második évben; a felszínen bedolgozva;
· Tápanyagigényes zöldségeknél (paradicsom, uborka, káposzta): humuszellátás (4-6 kg/m2 );
· Közepes tápanyagigényű zöldségeknél (spenót, saláta, répa, hagyma): humuszellátás 2-4 kg/m2 (friss komposzt nem jó);
· Kisebb tápanyagigényű zöldségeknél (bab, borsó): humuszellátás 1-2 kg/m2 mindháromnál trágyázás, talajjavítás, friss komposzt nem jó; évente, felszínen bedolgozva;
· Díszkertnél: trágyázás; 2-4 kg/m2; évente, felszínen bedolgozva;
· Fák esetében: trágyázás; 1 cm magasan; évente, fa köré;
· Bogyós gyümölcsöknél: humuszellátás 3-5 kg/m2; évente, felszínen bedolgozva;
· Fák ültetésekor: 2-8 kg/m2; egyszeri alkalommal; három rész talaj, egy rész komposzt;
· Gyepnél: trágyázás, talajjavítás 2-3 kg/m2 (csak finomra szitált részek) minden második évben; finoman eloszlatva, stb.
--------------------------------------------------------------------------------
[1] Jámbor Imre-Mezősné Szilágyi Kinga - Takács Mónika: Helyi komposztálás. ÖKO-Fórum Alapítvány Budapest, 1996. 15. p.
