Az új tasztal tagokra való tekintettel az az öncélú gondolatom támadt, hogy ezt a szívemnek oly kedves topicot feltámasztom halottaiból, és újra útnak indítom. Remélem kellő érdeklődésre tart majd számot.
Tehát a vitaindító első hozzászólás:

A művészet kihalásának lehetőségét boncolgató topic a felszínre hozott bennem egy régi problémát.Miért van az,hogy kis hazánkban az emberek nem fogadják el a modern képzőművészeteket?
Miért van az, hogy az átlag magyar állampolgár értetlenül, sőt elborzadva áll egy Picasso (vagy szinte bármelyik XX.sz-i) kép előtt? És csak azt veszi észre, hogy "ennek a nőnek meg három szeme van".
Ez halmozottan jelentkezik ,az "ezt én is meg tudom csinálni" effektussal párosulva, a konstruktivistáknál (Kandinszkij, Kassák), vagy az akciófestészetnél (Jakson Pollock).
Miért van az, hogy a magyar közizlés, (a kiművelt közizlés is),leragadt valahol az impresszionizmus és a szecesszió között félúton?

(1998.12.01.)