az év utolsó(?) bejegyzése ebbe a lassan, de kitartóan csordogáló topikba. egy kb. másfél évvel ezelőtti bejegyzésre reagálva, szerintem partinagy versben legalább olyan erős, mint prózában. ennek felismeréséhez hozzásegített a felolvasássorozata, amelynek hanganyagát alább be is linkelték. napok óta nem tudom kiverni a fejemből, hogy "húzza a föld, s már-már hiszi, ha térden áll, el sem botolhat." vagy: "hanglemeztűn, ha szösz volt, észre nem vett,zenéstül vonszolódik egyre beljebb, látványra is, hallványra is kevés." vagy: "gondolom, fölkavarja"