2003.12.06.-án érkeztünk Párizsba.4 napot töltöttünk a városban és nem akármiért jöttünk, ugyanis 9.-én Doors koncert lesz a Le Zenith-ben.
A koncert előtti napok városnézéssel teltek. 9.-én délután kimentünk a temetőbe Jim-hez és megálltunk egy pillanatra a sírnál. Sokan voltak kint, a koncerten aztán találkoztunk velük újra.
Utána a sarki kocsmába is betértünk, ahol a falakon aHappy Birtsday felirat fogadott, mert Morrison 60. szülinapja volt 8.-án.
Este 9-kor kezdődött a koncert és döbbenetes élmény volt látni és hallani élőben a Doors számokat.Ráadásul úgy, hogy Robby Krieger gitározott és Ray Manzarek billentyűzött. Az énekes is kiakasztott (Ian Ansburry) mert fazonra és hangra tiszta Morrison volt.
Roadhouse Blues-al kezdtek és a könnyem kicsordult. Nem tudtam melyik időben és melyik térben vagyok, a When The Music's Over-nél azt hittem elszállok olyan frenetikus volt.
A közönség tombolt egész koncert alatt és hamar elment a 3 óra.
A végén 3x jöttek vissza és az utolsónál már teljes világosban játszottak.A roadok már néhány dolgot leszereltek és még visszajöttek.
Életem egyik legjobb koncertje volt.
Később folytatom...