Szia! Köszönöm a választ. Közben kiolvastam a második részt is, és nagyon, nagyon tetszett. Kicsit befejezetlennek éreztem, ami lehet az én hibám, de természetesen remélem, hogy lesz folytatás. Két rész tetszett nagyon belőle, amiket nem írok ide szó szerint, nehogy szerzői jogi harakiri legyen belőle, de az egyik az, mikor a herceg megkérdezi a főszereplőtől, hogy ki ő neki, hogy kérdőre vonja, a Pippi meg elgondolkodik, hogy ki is ő(felsorolás a kincstárnokról, aki koldul az uraság helyett, meg a legfőbb elmeorvosról, akire nagy szükség van). A másik, mikor leírja a vásárlást, amit a végén rendez, mikor be akarja rendezni az új lakásukat.
Jó, szóval nem nagyon bírom az ilyen...hm...kaftánrángatást, ami a másik fórumon az írással kapcsolatban ment, azért nem mentem oda. Nem akarom fikázni a fantasyt, mint műfajt, hiszen ez ízlés kérdése. Én azért nem szeretem, mert terjengős, agyonbonyolított, és általában össze-vissza van lopkodva. Goldenlane azért fogott meg (bár igaz, hogy a Farkastesóval, ami annyira nem fantasy), hogy a könnyed, humoros stílusával felülemelkedett ezeken a dolgokon. Ha témájában merített egy másik írótól, hát istenem. A Jósnő két része annyira egyedi stílusban íródott, hogy szerintem a lényeges dolgokat tekintve eredeti.
Közben olvasom a HP5-öt. Tetszik nagyon.
Karácsonyra várhatóan megkapom a Papírtigrist és az Isteni balhét, és akkor A Szélhámos és a Varázsló kivételével teljes lesz a Goldenlane-könyvtáram, ami azt hiszem, elég jó teljesítmény. A Beholdernek mondjuk nem kell tartania attól, hogy rajtam gazdagodnak meg, mert a csomag gyors landolásának kellemes emlékét máris sikerült feledtetniük másvalamivel.
Üdv
M.