A betűszőnyeg teljesen igaz. Boldizsár mondja is rendületlenül, hogy Bé-betű, aztán kiveszi a kis T-t és jót kalapácsol vele, mert Apa így csinálja, és akkor az úgy van jól.
Ja, meg napjában százszor veszem ki mindkét gyerek szájából, hogy: nem, még mindig nem esszük meg a betűszőnyeget :o))
Nagyon praktikus valami, mert puha, meleg, színes és könnyen tisztítható.
Ja, és már mi is tanulunk számolni :o), de persze nem matematikai szándékkal. Hozza a vonatát, amire gyöngyök vannak felfűzve, ő egyenként áthúzza a gyöngyöket a vonat egyik feléről a másikra, és nekem közben számolnom kell. Azt szokta mondani rá, hogy: Anya, egykettőzzünk :o)))

Üdv.: S.
ui.: Az órát viszont már megtanulhatná, mert a múltkor beküldtem a konyhából, hogy nézze meg mennyi az idő... Aztán rájöttem, hogy ő még nem is ismeri az órát. Persze kijött és mondta, hogyháromnegyed ötvennégy :o)) vagy valami ilyesmit

S. aki néha összekeveri a gyereket az apjával :o)