Simply Red: „Nálam a valós számfogalom a valós számok matematikai fogalmát, ha úgy tetszik, az őket leíró axiómarendszert jelenti. Ennek pedig semmi köze sincs semmiféle megismeréshez.”

Nálam is ezt jelenti. De ettől még a megismerés része. Ugyanis az a tapasztalat, hogy nagyon sok dolog megragadható a folytonosság hangsúlyozásával. (a valósok használatával)

Spafi:„Sok olyan fogalom/dolog van, ami elképzelhetetlen folytonos mennyiségként.”

Persze! És sok olyan, ami meg inkább folytonosként képzelhető el. De a valóság se nem folytonos, se nem diszkrét, hiszen ezek idealizált elvont fogalmak, a valóság pedig nem elvont. Arról van szó, hogy valamire könnyebb folytonos leírást (modellt) , valamire pedig diszkrét leírást adni.

Fő vonalakban egyetértek Veled, igazából a töltéssel kapcsolatos válaszokat inkább Simply Redtől várom.

Simply Red:” …pontos választ lehet adni, hogy hány lépést tettem meg (Notwe kedvéért: tudok úgy menni, hogy ez igaz legyen).”

Kevered a szubjektív és objektív igazságot. Természetesen magadnak tudsz választ adni arra, hogy hogyan lépkedtél. De ha más kérdezi tőled, akkor elkerülhetetlen, hogy a lépésszám mellé, a lépés fogalmát is megadd, különben csak szubjektív információt adsz át , ami nem túl hasznos: „Simply Red, úgy érezte, hogy 5-öt lépet. Én vajon mennyit éreztem volna?”

„Annak a kérdésnek semmi értelme sincs, hogy az általam megtett út a méter racionális, vagy irracionális többszöröse..”

Pontosan. Mégis mintha kitüntetnéd a racionálisokat olyan alapon, hogy egy mérés eredménye mindig racionális. Utoljára (újra) összefoglalom, hogy mi tartok fontosnak a számokkal kapcsolatosan:

A természet se nem folytonos, se nem diszkrét, hiszen ezek idealizált fogalmak. Mégis vannak olyan dolgok, hogy jó közelítéssel megragadhatók diszkrét egészekkel, míg mások folyamatos valósokkal. Diszkrét leírás tulajdonsága, hogy az értékeket elvileg pontosan meghatározhatjuk, míg a folyamatos leírás lényege, hogy erre nincs mód, hiszen folyamatosan változnak az értékek. Nem lehet követelni az egyik leírás tulajdonságait a másiktól. Nem tudnak az egészek számotadni a folyamatokról (pedig sok folyamatot tapasztalunk), míg a valósokat sem lehet felmutatni( hiszen folyamatot írnak le és nem egy adott érték számít). Mindkét leírás közelítés és csak körülhatárolt esetekben használható, ill. az idealizációt mindig figyelembe kell venni (megbecsülni a hibát). Pl. valamikor értelmes fogalom a részecskeszám, valamikor pedig nem. A tevék púpját is lehet számolni mondjuk 100 tevénél, mert a hiba elhanyagolható, de bajba kerülnénk, hogyha egymillió púpot kellene megszámolni, és a világ jövője attól függne, hogy párost vagy páratlant számoltunk-e.