Igaz, nem is kategorikusan értettem, de élesen elkülönülnek a megszámlálható, és megszámlálhatatlan dolgok gondolati szinten. Sok olyan fogalom/dolog van, ami elképzelhetetlen folytonos mennyiségként.

(vö: folyamatosan lehet derékszögű háromszögeket a síkra rajzolni, de a „mérés” mindig diszkrét)

Nekem úgy tűnik, mintha nem különböztetnéd meg az időtartomány, és mérendő mennyiség folytonosságát! Miért diszkrét a mérés, és milyen tartományban?

Utoljára még az elemi töltésről. Azt nem egy elmélet mondja, hogy Q=n * e, ahol n egész?

De, egy elmélet. Miért?

Ha n valós lenne, akkor milyen pontossággal mondhatnánk, hogy n egész?

Ha n valós, de nem eleme a természetes számoknak, akkor nem egész. Ha eleme, akkor akármilyen pontossággal. Gondolom, nem így értetted, mert a válasznak így semmi értelme.

Hányadik tizedesjegynél mondhatjuk, hogy n biztosan egész?

Remélem, hogy ez nem egy Szókrátész-féle beugratós kérdés...

Sehanyadiknál. Ez nem a tizedes jegyeken múlik! Ez egy döntés, bizonyos kritériumok alapján (minél szélesebb körű jóslási képesség, minimális számú axióma, stb...)

Semmi sem biztos, csak az, ami logikus. Ami logikus, az viszont nem mond semmi újat a valóságról.

Ezen kívül kérdéses, hogy egyáltalán van-e értelme az elemi töltés pontos értékéről beszélni, mert ha nem végtelen ideig mérjük, nem végtelen térben, akkor nem definiált a pontos érték. Ha végtelenben mérjük, akkor meg csak az univerzum össztöltését tudjuk lemérni, és nincs még egy, egy elektronnal kisebb univerzumunk, hogy különbséget képezzünk.

És hánynál mondhatjuk azt, hogy a kör kerülete az átmérő PI-szerese? Mi a különbség?

Semmi. Ez sem a tizedes jegyek számától függ. Ha létezik kör, a közismert tulajdonságokkal, ha létezik úthossz, az ismert tulajdonságokkal, akkor a kerülete d*pi. Ha nem, akkor meg nincs értelme a kérdés valamelyik elemének.

Mondjuk azt nem tudom bizonyítani, hogy a pi irracionális, de nem tudok jobbat, mint hogy elhiszem a matematikusoknak. :-)