Kedves Simply Red!

„Mintha kevernéd a számfogalmat a gyakorlattal. Meg a gyakorlatot az elmélettel."

Talán az okozott félreértést, hogy elválaszthatatlan dolognak, mint a megismerés részeinek tartom őket. Elmélet nélkül nincs gyakorlat, és fordítva sincs. A legegyszerűbb mérés, a számlálás is elméleti hátteret igényel: számfogalom, elvonatkoztatás.

„A valóságot pedig megkülönbözteted a gyakorlattól”

A valóság (legyen az bármi is) a megismerés tárgya. A gyakorlat alatt a megismerés elmélettel alátámasztott folyamatát értem (kísérlet). Persze (szubjektív)tapasztalat van elméleti háttér nélkül is, de ezt most nem tekintem a megismerés részének. (persze azért nem ilyen éles a határ a tapasztalat és a megismerés között, de ez most nem számít) Pl. Ha azt mondom, hogy a tevének két púpja van (mert ennyit számoltam), akkor ehhez hozzátartozik az is, hogy megmondjam, hogy mit értek ezen. Nem mondhatom, hogy ez a valóság, hiszen elvonatkoztatáson alapul, és a teve nagyon jól elvan úgy is, hogy erről gondolkodna. Más elmélettel talán 3 púpot számolnék, ill. az elvonatkoztatás adta keretekbe a valóság nem gyömöszölhető be, pontatlanság lép fel.

Kedves Spafi!

„Az egészeket sem tudjuk felmutatni.”

Egyetértek ezzel. Hiszen ez a fogalom is elvonatkoztatáson alapul. Olyan nincs a valóságban, hogy üres halmazt tartalmazó halmaz. De nem csak a határozatlansági relációk miatt van a „gond”, bár jó példa rá ez is.

Viszont azt nem érzem ennyire drámainak, hogy az agyunk csak az egészek befogadására képes. A folyamatosság pont annyira természetes tapasztalatunk, mint a púpok számlálgatása. A probléma ott lép fel, hogyha bármelyiket is a valóság részének tekintjük, és nem a megismerés részének. Hiszen „valójában” nem lehet valami folyamatos is meg diszkrét is. De hát nem is a valóság ilyen, hanem a megismerésünk módja. (vö: folyamatosan lehet derékszögű háromszögeket a síkra rajzolni, de a „mérés” mindig diszkrét)

Utoljára még az elemi töltésről. Azt nem egy elmélet mondja, hogy Q=n * e, ahol n egész? Ha n valós lenne, akkor milyen pontossággal mondhatnánk, hogy n egész? Hányadik tizedesjegynél mondhatjuk, hogy n biztosan egész? És hánynál mondhatjuk azt, hogy a kör kerülete az átmérő PI-szerese? Mi a különbség?