Most egy kicsit hosszabban válaszolok, hogy jobban megértsed a kontinens méretű országot (területben és lakosságban egyaránt). Érdemes kínával kapcsolatban megtekinteni az alábbi honlapokat. Nagyon sok olyan dolgot tudhat meg az átlag ember, amit eddig nem tudott. Pl azt, hogy az egy főre jutó GDP 7500$ lesz 2007-re shanghaiban. Azoknak, akik szerint Shanghai kirakatváros: nem, nem az. Shanghai már nem a kínai városokkal és tartományokkal versenyez, hanem New Yorkkal, Tokióval, Párizzsal, Londonnal, Sidnyvel, Szöullal, illetve Hong Konggal. Csak a Shanghai-i agglomerációjában 52 millió (=Franciao., Anglia, Olaszo. lakossága) ember él 110.000Ft/hó jövedelem felett. 24 millióan pedig 220.000Ft/hó jövedelem felett. Vagyis ez a jövedelmi viszony Cseho., Lengyelo., Magyaro. jövedelem viszonyaival egyezik meg.
De a Hong Kong-Sencsen-Kanton térségben még ennél is magasabbak a jövedelmek.
De ott is jellemző az ami egész Ázsiára igaz: szegénység és gazdagság egymás mellett él. Viktória (Hong Kong üzleti negyedét tartalmazó sziget) nagyon gazdag és teli pompával, de a kikötőkben megtalálhatóak a csónakokon élő szegények tízezrei (százezrei???). Hong Kong szárazföldi része már jóval egyenletesebb a vagyoni eloszlás (főleg a bérből fizetésből élő középréteg lakótelepei és az ipari részek találhatóak ott).
Sencsen - Kanton: alacsonyabbak az átlagjövedelmek, de még ott is meghaladják a kelet-közép-európait. Ugyanakkor ebben a régióban a városok egymással való szövetkezés helyett egymással konkurálnak.
A kínai városok ugyanis teli vannak karbantartott hatalmas zöld parkokkal, olcsó éttermekkel, szórakozó helyekkel, színházakkal. Sahanghait az agglomerációval és a Yangtze vidékével autópályák kötik össze, megépült a világon elsőként forgalomba állított mágneses lebegtetésű vasútja (Pudong üzletnegyedet köti össze az új repülőtérrel, 40 km távolság, a próbaidőre még csak elővételbe lehet rá megvenni a jegyeket 28.000Ft-nak megfelelő összegben, de jövőre már menetrendszerűen is üzemelni fog, megelőzve ezzel a japán, német és amerikai társait), van túrista metró is (különböző fényekben világító alagúttal), többszintes városi autóutak, hatalmas modern lakótelepekbe költöztetik a lepusztult és elbontott régi városrészek lakóit (vagyis a lakáskérdés a városban születettnek kevésbé égető kérdés, mint az itthoni helyzet - vidéki bevándorlóknál más a helyzet, ők nem jogosultak lakásra, iskoláztatásra, illtve szociális ellátásra a falujukon kívül, ez alól csak a diplomás vidékiek a kivételek).
Peking - Tiencsin régió szintén eléri a kelet-közép-európai bérszínvonalat (12, illetve 10 millió fő + agglomeráció).
Peking-Shanghai-Hong Kong autópályával össze van már kötve.
A kínai lakosság 70%-a azonban falvakban lakik. Náluk az életszínvonal Ukrajna alatt van. Nagyon erős Kínában az a rendszer, hogy mindenkinek ott kell élnie, ahol született és csak ott jogosult lakásra, iskolára, szociális és egészségügyi ellátásra. De még így is évente több 10millióan próbálnak a keleti part nagyvárosaiban letelepedni.
Ugy is mondhatnám: Kínában a közép-európaival egyszintű, vagy magasabb életszínvonalat biztosító keleti parti nagyvárosokba ritka kivétel (pl diplomát szerzett falusi) esetén csak születni lehet egy nem oda született kínainak.
www.geocities.com/asiaglobe/gallery/ (azoknak, akik vizuális típusuak)
http://www.shanghai.gov.cn/gb/shanghai/node8059/node8876/index.html
http://www.shanghai.gov.cn/gb/shanghai/node8059/node8626/index.html
http://www.shanghai.gov.cn/gb/shanghai/node8059/node8563/node8564/node8565/userobject22ai4733.html
Shanghai's GDP per capita to US$ 7500 by 2007
--------------------------------------------------------------------------------
In the forthcoming 5 years, Shanghai's national economy will keep continuous, rapid, and healthy development with an average annual GDP growth ratio 2 to 3 per cent higher than that of the country. By 2007, Shanghai's GDP per capita shall amount to US$ 7,500. The income level and life quality of the urban and countryside residents as well as the inhabited environment should be steadily improved. The development of the versatile employment forms may solve the living conditions of the poverty-stricken residents. The endeavour, stable, comfortably-living, happily-working, civilized and harmonious social situations should be preserved. (Adapted from Huangju's Report at the 8th CPC Shanghai Congress)
Kína csatlakozik az ASEAN-hoz. A délkelet-ázsiai szabad kereskedelmi társuláshoz. Ez a kis tigrisek közül Szingapurt, Malayziát, Indonéziát, illetve a Fülöp szigeteket és Burmát jelenti. Ehhez csatlakozik Kína. Ennek lesz a legnagyobb tagállama. Később Vietnamot és Laost is csatlakoztatni akarják, bár az ő gazdasági jelentőségük elhanyagolható. Sokkal fontosabb, hogy Japán és Dél-Korea csatlakozása is napirenden van 2020-ig. Vagyis, ha ez megvalósul, akkor ez lehet a világ legerősebb gazdasági társulása, amelynek az élén Kína lesz (ezt a szándékát nem is titkolja, mint ahogy Tajvan gazdasági bekebelezését sem).
1997-ben, amikor Hong Kong visszakerült Kínához, sokan úgy tartották, hogy egy országon belül 2 rendszer lesz ("1 ország 2 rendszer").
Ez nem igaz. Gazdaságilag ugyanis a 90-es nagy nyitás óta piac-gazdaság van egész kínában. A különbség annyi, hogy HK ebben előrébb tart Kína többi részénél (bár Shanghai már csak az átlagbérek nagyságában marad el, és Pekinget sem kell sajnálni).
Társadalmilag, politikailag erős centralizmus van, ami számomra, aki európai szemmel nézem, nem sokat változott az évezredeshez képest még a kommunizmus alatt sem, csupán a nevek cserélődtek (császár helyett első titkár, shogunok és arisztokraták helyett tanácselnökök, helyi pártitkárok, stb.). Továbbra is erősen meghatározó, hogy ki hová (tartomány, falu, város) és minek született (földműves, munkás, értelmiség, középréteg, felső osztály, stb.).
Ezt a születési-lakhatási rendszert hívják hukou rendszernek: mindenkinek van egy lapja, amely a születés helyét, családja foglalkozását tartalmazza és mindenféle szociális és egészségügyi juttatásokat csak a születési helyén vehet igénybe (kivétel pl. a diplomát szerzett ember, vagy az állam által mesterségesen áttelepítettek).
Erre a szigorú rendszerre már csak azért is szükség van, mert a lakosság 70%-a lakik falun, és a nagyvárosok nem bírnák el a hirtelen meginduló bevándorlásokat (magyarul: ha a falusiak tömegesen megindulnának a városokba, akkor a városok szociális ellátórendszere egyik napról a másikra összeomlana).
Fejlettség alapján európai szemmel Európa tükörképének írnám le Kínát.
Európának az észak-nyugati része a legfejlettebb és legsűrűbben lakott és a keleti részei a legfejletlenebbek és legritkábban lakottak (pl Oroszo., Ukrajna).
Kína pont a fordítottja: ott a dél-keleti tartományok a legfejlettebbek és legsűrűbben lakottak (azon belül is a keleti tengerparti Peking-Shanghai-Hong Kong csík). A Nyugati tartományok a legnagyobb területüek és a legritkábban lakottak.
Minden egyes tartomány hasonló jogokkal rendelkezik, mint nálunk egy ország (saját költségvetés, közigazgatás, vámok kivetése még Kína más tartományaival szemben is - nálunk ez utóbbi az EU-ban már nincs).
Tehát fejlettség szempontjában sok Kína van. Nagyon szegény és elmaradott, közepesen fejlett és futurisztikus hi-tech Kína.
Ha kínában kellene élnem, akkor természetesen valamelyik keleti perti metropoliszt válsztanám, ha meg gyönyörű tájakat, érintetlen természetet, több ezer éves műemlékeket és érintetlenül megörzött kulturát szeretnék látni, akkor meg a vidéki Kínát látogatnám meg (csak mint túrista, és nem mint lakos). Ha meg pálmafás jóidőre vágyom, ahol nincs másfél-kéthónapos monszun esőzés, és mégis magas az életszínvonal, akkor meg a dél-keleti partot választanám (és nem csak az utóbbi időben felkapott Sanya környékét).
Végezetül a lényeg, hogy amikor sokan európai értékrendek alapján próbálják Kínát megitélni, akkor nem gondolnak bele, hogy egy teljesen más úton fejlődött civilizációról van szó, amely csupán az elmúlt évtizedekben nyitott a nyugati világ felé. Így az ottani emberi jogi kérdéseket nem lehet összehasonlítani az euró-antalntival. A szegénység-gazdagság fogalma is teljesen más. Nyugat-Kínaában a GDP még Albánia szintjét sem éri el, ugyanakkor a középkori társadalmi és termelési szokások miatt mégis jobban élnek az ottaniak.
A nagyvárosokban azonban már megjelenik az igazi szegénység. És ott a szegények ráadásul látják is, hogy van másfajta élet is ezen a világon, mint az ővéké, de tenni ellene már nem tudnak semmit. A nagyvárosokban már egy városban megtalálható az ineternetfüggő réteg (mára Kínában van a legtöbb internetfelhasználó USA és Japán után, megelőzve Európát is) és az aki számára a legmodernebb technikai eszköz a cipőkefe, amivel a nála jobb sorsúak cipőjének pucolásával próbálja a mindennapi betevőjét megkeresni (na jó, ehhez nem kell Kínába utazni, ilyen még Bp-en is látni, de középkori társadalmi és termelési berendezkedés a piac-gazdasági rendszer miatt Nyugat-EU-ban nincs, Kelet-Eu-ban meg a volt kommunizmus alakította át a termelési viszonyokat).
