Szinte 100%-ig egyetértek veled abban, amit írtál. Ezeket már én is korábban részletesen kifejtettem. Egyet viszont részletesebb is kifejtenék most. Az első hetekben a csecsemő szükségletei nagyjából ezek: élelem, meleg, tiszta ruha és pelenka, biztonságos ölelés, anyai hangok és illatok, ritmusos mozgás. A tiszta ruha és pelenka, ill. ritmusos mozgás kivételével mindet biztosítani tudja az édesanya a szoptatással. Plussz még a szemkontaktust is. Ha egy anya mégsem tudja szoptatni gyermekét ugyanezeket mind meg tudja adni a babájának, csak kicsit nagyobb odafigyelést igényel, mert a szoptatásnál természetesebben kialalkul pl. az összebújás, mint ha cumisüvegből kap élelmet a baba. Tehát a szoptatás az első időkben egy rendkívül hasznos és a legtöbb nőnek a Földön rendkívül egyszerű is. Itt már nem részletezem azt, hogy milyen hasznos a tejtermelés kialakítása szempontjából is az igény szerinti szoptatás. Ha egy újszülött nem szopni akar, akkor el fogja fordítani a fejét. És akkor nem is szabad erőltetni. Erre már egy frissen született újszülött is képes!

Majd még jobban kifejtem ezt lejjebb, Lovászinak.

Másrészt tapasztalatom szerint, ha egy család nem változtat az addig kialakult napi ritmusán, rendjén egy újabb családtag kedvéért, akkor előbb-utóbb káosz fog kialakulni. Egy új ember a családban annyira hangsúlyos jelenség, hogy igenis onnantól kezdve végig más lesz már az életük a családtagoknak. Természetesen jó, ha bizonyos családi normákhoz ez az új jövevény is alkalmazkodik és egyetértek veled abban, hogy ezt szelíden kell elérni, de még hozzátenném azt is, hogy csak onnantól, amikortól már érett rá az új emberke. Aki figyel a gyermekére, ezt nem tudja elszalasztani.

Zsuzsa!

Úgy látom, hogy valami félreértés kezd kialakulóban lenni. Te úgy látod, hogy csak azoknak szabadna pl. IBCLC vizsgát tenniük és később praktizálniuk, akiknek több éves tanulás és szakmai gyakorlat előzi meg a vizsgát? Ez adja meg az alapot?

Lovászi!

Valami félreértés lehetett itt is: valóban hét IBCLC van Magyarországon, de magánpraxist csak Iboly folytat. Külföldön, pl. az USÁ-ban persze sokkal többen folytatnak magánpraxist, sőt, hogy ne menjek olyan messzire, Ausztriában is. Iboly egyik nemes célja az, hogy ezt, mint szakmát elfogadtassa. Hivatalos utakon.

Valóban nem tudom leellenőrizni a tevékenységét. De nem is áll szándékomban, ugyanis ismerem őt annyira, hogy bátran megbízzak ilyen téren (is) benne. Nem tudok neked olyan biztosítékot adni, hogy most ezért és ezért te bízzál meg bennem és akkor fogadd el azt is, amit Ibolyról írok. Ezért írtam, hogy ha teheted ismerd meg magad is őt személyesen és mélyebben. Ezen alapulhat az emberek közti bizalom.

Azért vetettem fel, hogy esetleg stressz vagy nehéz adaptáció állhatott a ti esetekben a sok sírás mögött, mert az a tapasztalatom, hogy hasonló esetekben sokkal inkább ez adja a megoldást, mint pl. az általad említett ok. Ezzel nem azt akarom írni, hogy nem létezik valóban rossz emésztés miatti hasfájás és azt sem, hogy esetenként nem emiatt sírtak a gyermekeid. De talán nem egész nap sírtak volna emiatt. Ám ez így csak találgatás, sokkal jobban ki kellene veséznünk ezt ahhoz, hogy megtaláljuk a megoldást. Viszont úgy érzem, hogy érzem, hogy te sem adtál esélyt az én verziómnak.
Úgy látom, hogy élből elvetteted. Pl. arra gondoltam, hogy főleg első gyerekes családoknál az anyós, nagymama nyugtalaníthatja és elbizonytalaníthatja az édesanyát, hogy esetleg egzisztenciális problémák is állhatnak még a háttérben. A csecsemők ezt kiválóan érzékelik és ők sírással próbálják oldani a bennük rejlő feszültséget. Nálatok semmi ilyem jellegű probléma nem volt akkoriban?

"Pont fordítva: ha nem szoptat(na) is lenne teje."
Ezt idike2000 válaszára írtad, arra vonatkozóan, hogy elég-e a hormonális csúcs. Persze, lenne még 1-2 csepp három hónapnyi nem szoptatás után, de azt lehetne elapadásnak is nevezni.

Abban 100%-ig egyetértek veled, hogy nem a szoptatáson van a hangsúly. Ezt már Gabiiiinak is kifejtettem. Valóban a gyerek valós igényeinek érdemes megfelelnünk. Ám én úgy tanultam pszichológiából, hogy az első években a kisgyermeknek ún. orális fázisa van, amikor olyan dolgok okoznak neki örömet, ami a szájával kapcsolatosak. Sőt elsőként azért vesz mindent a szájába, mert azzal érzékel. Ha egy anyukának nem fogadja el a mellét az újszülöttje, akkor egy LLL vezető és egy IBCLC is azt fogja javasolni az édesanyának, hogy akkor adja cumisüvegből a lefejt tejét, mert a csecsemőnek mind pszichés, mind élettani szempontból rendkívül nagy szüksége van arra, hogy szophasson.
Ideális esetben ez az anyamell.

Örülök, hogy szimpatikus neked az LLL. így legalább ebben is egyetértünk!

Y-y