Nem. A demokrácia arról szól, hogy mindenki választható. Az analfabéta is. Demokráciában nem az érdem, hanem a bizalom juttatja tisztséghez az arra pályázókat. Amit persze el is lehet játszani.
De ha csupa szakértőt választunk is: ki vitathatná, hogy pl. egy mesterszakács szakértő valamiben. És mit kezdenénk egy 386 (vagy akár 200) szakácsból álló parlamenttel? Márpedig, ha választjuk a képviselőket, ezt sem lehet kizárni. (A példa persze abszurd, de ha ugyanezt jogásszal mondod el, már nem is annyira.)

…rekordgyorsasággal végzett a költségvetési a módosító indítványokkal, amiket akár viccnek szántak a fideszesek, akár nem, nem hiszem, hogy több száz órányi egyeztetés folyt volna róla.
Hát ne hidd. Nem kötelező, nincs benne az alkotmányban. Én jelentős részén ott voltam, tehát tudom. Hazudni meg csak igen ritkán szoktam, és akkor is csak fontos ügyekben.
De ezt sem vagy köteles elhinni.

Különösebben nem hat meg, hogy tisztán listás szavazással nehezebb koalíciókat alkotni, egyezzenek meg, akik bekerültek.
Ezt persze lehet mondani. De abban a legtöbb elemző egyetért, hogy a politikai stabilitás (tehát, hogy valamennyi kormány és parlament kitöltötte hivatali idejét) gazdasági értelemben igen komoly vonzerőt biztosított az országnak. Ha elkezdenének havonta megbukni a kormányok, és évente kellene új választásokat tartani, mint Olaszországban a 70-es évek elején(?), a tőke meg fogná magát és elhúzna innen boldogabb vidékre, bizonyára te is elgondolkodnál rajta, nem volt-e mindez túl nagy ár azért, hogy évi egy-másfél milliárdot megtakaríthass 200 képviselőn.

Eddig minden vita ellenére képtelen volt felbomlani bármilyen koalíció
Ez igaz, de jórészt azért, mert a választási rendszer minden alkalommal stabil kormánytöbbséget biztosított, amit vagy számaránya, vagy a politikai konstelláció miatt érdemben nem tudott egyik koalíciós párt sem belülről megzsarolni.

Mivel gyakorlatilag kétpártrendszer felé sodródunk
Na, ez az, amiben nem hiszek.