Ez az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv-ből van:

"XV. Az építéshatósági eljárás illetéke

1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás, ha ez
f) meglévő építmény átalakítására, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására, továbbá - a c) pontban foglaltak kivételével - bővítésére vonatkozó engedélyre irányul, 10 000 forint,

illeték alá esik.

2. Bármely fennmaradási engedély iránti kérelem illetékére az 1. c)-g) pontban foglaltak az irányadók."

A c)-g) pontokból csak azt írtam ide, ami alá szerintem a teraszbeépítés esik, vagyis szerintem az, hogy elindítsd a fennmaradási engedély kiadása iránti eljárást, ennek az illetéke 10 ezer Ft-ba fog kerülni. (Ezzel nem azt mondom, hogy ez lesz az összes kiadás)

A fennmaradási engedélyre vonatkozó szabályokat a
az épített környezet alakításáról és védelméről
szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv) 48. §-a tartalmazza. Ez hosszú ahhoz, hogy ide másoljam, de ha érdekel, szívesen elküldöm emilben.

A fennmaradási engedély iránti kérelem nem választási lehetőség a bírság helyett, hanem a bírság mellett kérhető.

"48. §(4) A fennmaradási engedély - építésügyi bírság kiszabása, illetőleg az (1)-(2) bekezdés szerinti szükségszerű átalakítás kötelezettségének és határidejének egyidejű megállapítása mellett - meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes (határozatlan időre szóló) vagy végleges jellegű lehet."

"49. § (1) Ha az építésügyi hatóság a 48. § szerint a fennmaradási engedélyt megadja, illetőleg a lebontást tudomásul veszi, ezzel egyidejűleg az építésügyi bírságot is ki kell szabni. Az építésügyi bírság alapjául a szabálytalanul létrehozott vagy megsemmisült építménynek, építményrésznek a külön jogszabályban meghatározott értéke szolgál. Az építésügyi bírság az építmény, építményrész készültségi fokának megfelelő - külön jogszabályban meghatározott - számított értéknek legalább 20%-a, legfeljebb 100%-a. Az építésügyi bírságot az építésügyi hatóság által a 48. § (4) bekezdés szerinti határozatában előírt határidőben kell megfizetni."

Viszont a törvény, illetve az építésügyi bírságról szóló 43/1997. (XII. 29.) KTM rendelet alapján én úgy látom, hogy az építtetőt lehet bírság fizetésére kötelezni.

43/1997. (XII. 29.) KTM rendelet
az építésügyi bírságról

"Az építésügyi bírság alanyai és kiszabásának esetei
2. § (1) Az építésügyi hatóságnak bírsággal kell sújtania azt az építtetőt, aki (amely)
a) építési vagy bontási engedélyhez kötött munkát engedély nélkül,
b) építési vagy bontási engedélyhez kötött építési munkát az engedélytől eltérő módon
végeztet, illetőleg végez.
(2) Nem szabható ki a bírság, ha
a) az építésügyi hatóság a szabálytalanul megépített építmény lebontását vagy az engedélyezett terveknek megfelelő visszaalakítását rendelte el, illetőleg
b) a törvényben meghatározott határidő eltelt, vagy a szabálytalan állapot - e határidőn belül - legalább már egy éve az építésügyi hatóság tudomására jutott [Étv. 48. § (8) bek.].
(3) A bírság megfizetésére - a hatósági kötelezés szabályai szerint hozott külön határozatban - az építtetőt kell kötelezni."

Erre kérdezz rá, hogy mi alapján köteleznek téged, aki nem vagy építtető (persze lehet hogy benne van a tv-ben, csak annyi időm nem volt, hogy az egészet átbogarásszam)

Sajnos a hatóság a bírság kiszabásával, ha az átépítés 2002-ben volt, még határidőben van (tudomásszerzéstől egy év, illetve használatbavételtől max. 10 év)(Étv. 48. § (8) )

Szóval az javaslom, hogy olvasd el alaposan a bírságkiszabó határozatot, abban meg kell jelölniük a konkrét jogszabályhelyet, amely alapján azt rád kiszabták, illetve azt is, hogy a határozat ellen milyen jogorvoslati lehetőségek vannak.

Esetleg, ha megtennéd, tájékoztatnál a fejleményekről?:)