Nem te vagy az első, aki ezt írja, mindkettő kisebb. Az első szándékos, hardver okokból (azaz nevezzük a sort sornak, az oszlopot oszlopnak), tehát fizikailag kevesebb sorfelbontást alkalmaznak (pl. VHS), az egy soron belüli felbontás tudomásom szerint a hordozóanyag minőségén múlik, mivel teljesen analóg módon kerül rögzítésre a jel, tehát ennek annyia felbontása, amit egyrészt beleküldtek elektronikusan, másrészt meg amennyit a szalag mágneses domenszerkezete el tud hordozni. (ezért nem lehet pl. VHS szalagra csak nagyon zajos SVHS felvételt készíteni)

Mindenütt képsorról írnak, minden szakirodalomban, honnan veszitek ezt az infót, hogy a függőleges felbontás van eleve csökkentve?

Van egy pár weboldal is, amelyen a videoszabványok vannak felsorolva nagyon sok csoportosítási szempont szerint, és részletesen leírják, mi miért van. Érdemes megnézni őket, egyszer már közöltem egy linkgyűjteményt, ezt kibővítve még1x megteszem majd.

Most térjünk a képzeletedre: maga a PAL videojal ugyanúgy az 576 képsort tartalmazza, mivel az egy szabványos jel. De amikor a VHS magnóról kapod ezt a szabvány jelet, akkor az egymás melletti képpontok ugyanazon információt fogják hordozni, tehát maga a jelfelbontás megmarad, mivel PAL, de a jeltartalom sokkal kevesebb információt hordoz.

Ami pedig a képcsövek gagyi felbontását illeti: szerintem nem véletlen, hogy haráncsíkolt elrendezésben vannak a pixelek, ezzel mattá lehet tenni a képet, így nem látszik annyira, hogy gagyi a felbontás. Legjobban úgy lehet ellenőrizni, hogy digitális fényképezőt kötsz a TV-re, és összehasonlítod a képet egy PC monitoron ugyanarról a képről megjelenővel, persze előtte a képet a PC-n méretezd át 720x576-ra, és meglátod, hogy legalább 2x élesebb még így is a PC-n lévő ÁLLÓKÉP. A mozgóképpel az emberi szemet könnyen be lehet csapni, pláne interlaced módon :-), de ez már biológia is.

Szóval az elektronágyú lehet, hogy kinyomja az összes pixelt, amit a PAL hordoz, de a képcső másik végén nagyobb pixelek vannak, és emiatt több jel elektronsugara is érheti ugyanazt a pixelt, így csökken fizikálisan az információtartalom. (nem ismerem pontosan az analóg TV résmasz-elektronágyú illetsztési módszereit, de ezt így tudom most én is elképzelni :)

Az elektronsugár fókuszáltsága teljesen más problémakört vet fel, az már ténylegesen rongálja az ember szemét. De a képcsövek felbntását te is megnézheted otthon, fogsz egy nagyítót meg egy tolómérőt, vagy bármit, aminek segítségével mondjuk 20 pixel méretét meg tudod mérni (vigyázat, a mért tartomány határainak kijelölésénél mindig az adott határra merőlegesen kell nézni, mivel vastag a képcső üvege, és nehogy a fénytörés áldozata legyél, bás rokat úgysem lehet tévedni). Szóval ha megvan 20 pixel szélessége, akkor a teljes képcső szélességét megmérve megkapod a pixelek számát. Ugyanez függőlegesen is, és megvan a képcső felbontása... és akkor rájösz, hogy elkeserítően kevés képpont vana képcsövön... (megnéztem jónéhány típust, ugyanúgy kevés, a legkevesebb TV-n mindösszesen 200 sornyi képpont volt, a széjjelzúzott VHS felvétel pontosan ugyanúgy nézett ki rajta, mint az online broadcast kereskedelmi TV adás nagy jelnyereségű antennával...)