igen, igazad van, nagy vitánk nincs. Legyen? :))

"habsburg otto beterese kapcsan (bocs a hitkozsegert de vegul is fizikailag ott tortenik a dolog es nem tudom peldaul hogy szovegseg is kottetik e?) nem az foglalkoztat hogy o es a zsido kozosseg ot elfogadja e zsidonak vagy sem. hanem a kivulallok. az antiszemitak. szerintem nem fogadjak el mert szerintuk a zsidosag egy faji jelenseg. de erdekelne a velemenyed "

Nem tudom, h mire gondolsz, szövetség alatt, ha a körülmetélést, akkor az feltétele a betérésnek egy férfi esetében. Azt hiszem - de ez csak tipp, mert nem tudok igazán állás foglalni, csak elméletem van - nem fogadnák el zsidónak Ottót, még ha viseletében is tartaná az előírásokat. Vagy egyszerűen kiírná magát a közéletből és finoman elhallgatna minden vele kapcsolatos valami, ha meg szóba kerülne, akkor "tudod, az is zsidó lett"-el el lenne intézve. De újra mondom, ez csak tipp, sok egyéb variációt is el tudok képzelni. Én két betértet ismerek, mindkettő nő és egy sem híres ember. Mindkettő a szerelme miatt (tehát egy ember miatt) tért be, önként! A szerelmeik nem támasztották a kapcsolat feltételéül a betérést. Nekem ők mindketten zsidók, saját maguknak is.

"akkor ez a zsido gyokerekkel rendelkezo ember jotekonykodhat e a kereszteny egyhaznal vagy celszerubb lenne neki az altala sokkal kevesbbe ismert zsido egyhaznal jotekonykodni?"

Tételezzünk fel két esetet, egy elméletit és egy gyakorlatit, jó?

Elmélet: ha zsidó és valamennyire enyhén, de tartja a vallást (mint az általam említettek) akkor valószínűleg a hitközség irányába jótékonykodik, mert úgy gondolja, hogy a hitközség jó helyre adja az általa adott pénzt. Amúgy is micve a jótékonykodás.

Gyakorlat: ha van mondjuk egy évben 8000 Ft amit jótékonykodásra költ egy ember akkor nem beszélhetünk szélesebb körben való jótékonykodásról. Milliók esetében inkább. Ilyenkor pedig nyilván az is számít, hogy a lakókörnyezetnek juttat, beteg gyerekeknek, a helyi iskola lapítványának, mittudomén.

"ha peldaul azt szeretne hogy jotekonykodasa SZEELESEBB korben teruljon, akkor nem a katolikus egyhaznal (reformatus stb) celszerubb jotekonykodnia? ha mittomen az erdekli jobban hogy kornyezeteben kevesebb ember fagyjon meg es nem az hogy a hitkozseg arra erdemes/raszorulo tanuloknak zsido(???) oktatast nyujtson?"

Ha most azt akarod kérdezni, hogy tilos-e a zsidóknak támogatni a katolikusokat, akkor nem a válasz. Nem tilos. Nincs előírás sem, hogy a hitközséget viszont kell.

Én a következőképpen csinálom. A kétféle egy százalék egyike a Szent Márton alapítványnak megy (gyermekmentő), amivel egyházat támogathatok az a hitközségnek. Ez utóbbit bevallom nem igazán meggyőződésből adom, hanem elvből nem hagyom a nagy kalapban. Nem azért mert akkor másik egyháznak adják, hanem hogy éljek a joggal ami megillet, mint állampolgárt. Ha megtehetném, hogy a másik egy százalékot ne ehygáznak adjam, akkor az is a gyermekmentőhöz menne amit egy nagyon tisztességes és elkötelezett keresztény ember hozott létre. Amit a hitközségnek adok abból nem csak a rabbikat tartják el meg fizetik a zsinagóga fűtését (gondolom, nem tudom micsinálnak vele pontosan), hanem kórházba megy és időseknek akiket a HK támogat ellátással vagy pénzzel. Tehát nem csak a bóherek oktatására megy el a pénz, azt gondolom. Nyilván más egyházi szervezetek is igy működnek, felosztják a beérkező jótékonységi célú adományokat és a megfelelő helyre teszik.

Tehát, ha egy zsidót az érdekel, hogy a környezetében kevesebb ember fagyjon meg, akkor a jótékonykodásának a helyi menhely alapítványa lesz a célja, vagy ilyesmi hely. Ha ezt éppen a metodista egyház tartja fenn, akkor annak fogja adni a pénzét. Legalábbis én ezt tenném, más nevében nem beszélhetek, csak ezt gondolom.

Remélem segítettem.